Minthogy pedig annak a tenger sok adósságnak kifizetésére és megadására, melylyel értesülésünk szerint a királyi felség tartozik, ugyszintén a királyi felség jövedelmeinek és javainak a fölszabaditására meg a végvárak kiépitésére és helyrehozására maguk a királyi jövedelmek - még ha rendbeszedik is - elégségeseknek nem látszanak: ennek okáért elhatároztuk, hogy az összes prépostokat és főespereseket azok után a javadalmak után, melyeket a káptalantól - melyben laknak - különváltan birtokolnak, de az ország védelmére szemmel láthatólag semmi terhet sem hordoznak; azonkivül ugy a Magyarországon, mint Slavoniában és Erdélyben levő összes szabad királyi városok, mezővárosok és faluk egyházközségi plebanusait, a kik közül évenként többnek hatvan, negyven stb. hordó boruk van, de az ország oltalmára egy dénárt sem szoktak fizetni, a királyi felség bevételeiknek mennyiségéhez képest jövedelmük tizedrészéig taksálja meg úgy, hogy azok minden tiz forintból a királyi felségnek egy forinttal tartozzanak; ezeknek összeirására pedig a királyi felség azt az esküdt nemest bizza meg és küldje ki, kit az egyes vármegyékben a hadak összeszerzésére való pénzek felszedésére választottak meg és ennek, valamint a helyi biráknak és esküdt polgároknak a lelkiismeretes kiszabása szerint, azt a tizedadót haladéktalanul föl kell szedni. A hol pedig valaki pártütésből vonakodó lenne, ott a főpap ur, tudniillik annak a helynek az érseke vagy püspöke levélileg intézkedni tartozzék. Mert különben abban a vármegyében, a hol a pártütő lakik, a királyi felség számára az ő bor és gabona dézmájukból kell annyit kiszakitani, a mennyit annak a pártütő prépostnak főesperesnek vagy plebanusnak az adója kitenne. A mely adót aztán a tanácsos és ülnök urak kiszabásához képest a végvárak helyrehozására meg a királyi javak és jövedelmek kiváltására kell forditani.
