Az urak és nemesek közül többen, a kiknek eskületételt itélnek meg, különféle szinek alatt perujitást szoktak kérni a királyi felségtől és az ellenfelet csak költségekkel terhelni és azután nem menthetik magukat a biróság előtt az eskü tétele alól. Nehogy tehát a csalfaság és álnokság valakinek javára lenni látszassék, határoztuk - a minthogy ezt tudvalevőleg a birák az ország régi szokásánál fogva is szemelőtt tartották, - hogy ha az, a ki perujitást kér, az ő kérésének igaz és helyes okát nem adhatja és az eskütétel alól, a melyre kötelezve volt, magát a biróság előtt nem mentheti: akkor őt tényleg esküjének elvesztésében és következésképen az ebből folyó büntetésben kell elmarasztalni.
