1523. évi L. törvénycikk

az erőszakoskodási ügyeket miképen kell elbirálni?

Továbbá, hogy azokat az ujabb föld, rét, erdő, szőllő és egyéb birtokjog foglalkozásokat, a melyek a néhai boldogemlékezetü fenséges fejedelem Ulászló király ur halála után történtek, vagy ezután történnek, ugy ezeken a törvényszékeken, mint a vármegyék törvényszékein is el lehet birálni, ugy tudniillik: hogy a kihirdetett gyülések módja szerént, a foglalásokra nézve, királyi levelek mellett, a szomszédok, határosak és vidéki nemesek utján, az előrebocsátottaknak tiszta valóságát előbb a vármegyéken, a szokott módon, kinyomozzák és a hol a foglalás megtörténte bebizonyosodik, ott a birtokot vagy az akkor foglalt földet, a foglaló ellentmondása meg nem akadályozván, az ispánok, alispánok és szolgabirák, a felperesnek adják vissza; azonfelül a foglalót, foglalása és erőszakossága miatt, az alispánok levele mellett, és a szolgabirák utján, tizenötödnapra személyesen vagy házából és udvarából idézzék meg a király curiaja elébe és hivják perbe; avagy ha a felperes, a megtörtént visszaadással és a vármegyei törvényszéken meghatározandó száz forint büntetéssel megelégednék és a peres ügyet tovább folytatni nem akarná, az alperes pedig a reá kimondott itélet miatt elégedetlen lenne és az ügyet kijavitás és megvitatás végett a király curiájába akarná vinni, akkor az ügyet tizenötöd napra oda fel kell terjeszteni; és ha bebizonyul, hogy az ispánok vagy alispánok helyes itéletet és birói határozatot hoztak, a vádlottat vagy alperest a nagyobb hatalmaskodásban vagyis főbenjárói itéletben kell elmarasztalni és büntetni.