1526. évi XXIII. törvénycikk

a szerzetes helyek javai a vármegye közibe és nem azok részére irandók össze, kik az egyházak fölött kegyuri jogot követelnek

Minthogy a hadi pénzek összeirása idején némely urak az egyházak javait mindazzal, a mi az apátok, szerzetes barátok és apáczák tisztségéhez tartozik, kegyuri jog czimén saját javaik közé iratják, a minélfogva a vármegyék zsoldosai több vármegyében megkevesbültek:

1. § Azért határozták: hogy mostantól fogva jövőre a szerzeteseknek emez összes javai a vármegye közibe irandók össze, hogy a zsoldosok száma is szaporodjék is egy ur se merészelje az ilyen egyházi javakat kegyuri jog ürügye alatt a maga részére összeiratni.

2. § Kivévén az olyan javadalmakat, melyeket az urak javaiból és örökségéből alapitottak és hasitottak ki.