1526. évi XXXIV. törvénycikk

a rézpénz beváltása

Ő királyi felsége veressen jó pénzt ugyanazon súlylyal és finomsággal, a milyennel abban az időben verték, a mikor a rézpénz kezdődött.

1. § És azt a rézpénzt kincstárnoka által a kamaránál váltassa be.

2. § Akképen, hogy három rézpénzért egy jó pénzt adjanak cserébe.

3. § És a beváltás helye Budán legyen, és a kincstárnokon kivül senkinek sem szabad (bárki legyen az) beváltani.

4. § És a királyi kincstárnoknak esküt kell tennie arra nézve, hogy az országlakosok és urak rendelése értelmében nem fogja megengedni, hogy a pénzt mindenkitől váltsák be.

5. § A most következő szent Jakab ünnepén bármely dolog adás-vétele alkalmával azt kettőnkint mindenkinek el kell fogadnia; ennek az ünnepnek az elteltével azonban senki se merje többé azt a pénzt használni.

6. § Mindazonáltal a kincstárnok addig, a mig az a rézpénz tart, tartozzék azt mindenkor beváltani.

7. § Hogyha pedig olyan pénzeket vinnének beváltásra, a melyek nem az igazi finomság szerint veretteknek látszanak, ezeknek a pénzeknek a beváltója tudja meg, hogy ki verette azokat, és az olyanokat a királyi felség a decretum értelmében büntesse meg; a pénzbeváltó mindazonáltal fogadja el azokat.