1538. évi (szlavón) I. törvénycikk

a királynak megajánlott adó

Mindenekelőtt megajánlottunk a királyi szent felségnek, a mi legkegyelmesebb urunknak egy esztendő tartamára két forintnyi segélyt, mely két határidőben mindenkinek a fekvő jószágaiból fizetendő.

1. § Akképen, hogy, ha Ő felségének ugy tetszik, tétessen az országban ujból kirovást, és eme kirovás alkalmával azokat a rendellenes szabadokat, a kiket eddig az alól ki szoktak venni (a községi birák és hirnökök meg azok kivételével, a kik az urak és nemesek házaiban, majorságaiban és nemesi udvarhelyein laknak), nem kell a szabadok és mentesek közé sorolni.

2. § És azokra a parasztokra sem kell az adót kiróni, a kiknek hat forintot érő javaik nincsenek.

3. § Ennek a segélynek fele részét pedig, vagyis egy forintot, mindenütt azonnal, mihelyt mindenki javaira nézve a kirovás megtörtént, az erre közvetlenül következő tizenötöd napon az adóvégrehajtók kezéhez kell szolgáltatni.

4. § Azután pedig eme tizenöt nap elteltével, a bán uraknak legyen joga ama segély behajtására szokott módon ispánokat kiküldeni.

5. § A másik forintot pedig, ehhez a kirováshoz képest, a most következő pünkösd napjáig kell megfizetni és beszolgáltatni.


  Vissza az oldal tetejére