1538. évi (szlavón) XXV. törvénycikk

az ország költségeire való közadózás

Ezenkivül az országnak különféle szorgos ügyei lévén, kénytelenek valánk bizonyos alkalmakkor a királyi felséghez követeket küldeni és azok költségeire kölcsönt venni vagy magunkat lekötelezni.

1. § Ehhez járult, hogy a biráskodás czéljából a törvényszékhez táblabirákat választottunk, a kiknek költségeiről szintén gondoskodni kellett.

2. § Ennélfogva tiz dénárnyi füstpénzt róttunk ki, a melyet épen ugy minden urnak mint nemesnek a fekvő jószágaiból és az egytelkes nemesektől is a legujabb kirováskor történt számitáshoz képest kell beszedni és az al-bán urak kezéhez szolgáltatni.

3. § Az al-bán urak pedig fizessenek ebből a füstpénzből nagyságos Battháni Ferencz urnak kétszáz tizenhat forintot, a melylyel neki ama költségek fejében lettünk adósaivá, a melyeket a mult évben volt kénytelen tenni, mikor követségünkben a királyi felséghez küldöttük.

4. § Hasonlóképen tiz-tiz forintot azoknak a követeknek, a kik minapában Grátzba utaztak a királyi felséghez.

5. § Azoknak a táblabiráknak és szolgabiráknak pedig, a kik a törvényszéken fognak maradni, egyenkint hetenkint két-két forintot fizessenek.

6. § A többi pénzt pedig tartsák fönn az ország más szükségeire.

7. § És hogy nemzetes Bradách Imrétől, a királyi felség meghagyása és parancsa értelmében az országnak a legközelebb elmult esztendőben az ő kezéhez szolgáltatott összes jövedelmeiről, legyenek azok bárminemüek, igaz számadást kell venni.

8. § A mely számadástételre megválasztották Zoteskai Golecz Jánost és Praschóczi Istvánt, hogy azon a napon és helyen, a melyet tekintetes és nagyságos Nádasdi Tamás bán ur ki fog tüzni, oda menjenek és azt a számonkérést eszközöljék, a melyhez a királyi felség is el fogja küldeni Ő felsége emberét.