1542. évi (besztercebányai) V. törvénycikk

miképen kell azokat kényszeriteni, a kik az elfoglalt javakat nem akarják visszabocsátani?

Ha pedig némelyek makacsságból az előre bocsátottakat megtenni vonakodnának és a jószágokat azoknak, a kiktől az emlitett módon elvették és elfoglalták, a kiszabott határidő alatt vissza nem adnák: ezek e határidő elteltével ama vármegye alispánjának és szolgabirájának és nemesi közönségének, a melyben ezek a jószágok feküsznek, az iránt legott panaszt tegyenek.

1. § A mely alispánok és szolgabirák meg nemesi közönség, ha azt találják, hogy a dolog akképen áll, a mint hozzájuk följelentették, az ilyen, tudniillik a jószágaitól megfosztott nemesnek a kérésére, levelük utján a kapitány urak valamelyikét minden késedelem nélkül sürgősen keressék meg.

2. § És az a kapitány ur tartozzék jelen határozatunk erejénél fogva legott ama levél vétele után az olyan makacsok és a javak visszatartói ellen, mint olyanok ellen, kik jelen határozatunk erejénél fogva jog szerint és tényleg a hütlenség vétkének tényében vannak elmarasztalva, fölkelni és az illető helyhez közelebb levő urak és ispánok közül annyit, a hányat elégségesnek tart, sőt ha a szükség ugy kivánná, az összes főpap urakat, bárókat és a többi országlakosokat is összehivni és maga mellé venni, és nemcsak a jelen közönséges határozatunk ellenére visszatartott emlitett várakat, kastélyokat és összes más javakat az azoktól megfosztottnak visszaadni, hanem az ilyen makacsnak és hütlennek összes várait, kastélyait és javait is elvenni és elfoglalni és elfoglalván, azoknak átadni, a kiknek saját javai a királyi felségnek tartozó hüségüknél fogva elvesztek és az ellenfelek birtokában léteznek, hogy mindaddig kezükön tartsák és birják, mig az ő javaikat vissza nem szerzik és nekik vissza nem adják és miután javaikat visszakapták, kötelesek lesznek ezeket az érintett módon kezükhöz adott javakat visszaadni és visszaszolgáltatni, a mely javaknak a visszaadására hitükre és becsületükre legyenek kötelezve.

3. § Hozzátéve mindazonáltal azt, hogy az alatt az idő alatt, a mig ezeknek a javaknak a birtokában lesznek, élvezzék eme javak törvényes jövedelmeit és azokat előbb emlitett hitük és becsületük alatt, törvénytelen és rendkivüli taksákkal és terhekkel meg ne rakják.