1542. évi (pozsonyi) XXXVII. törvénycikk

a felosztott Hont vármegye egyesitendő

Hont vármegye, különböző pártokon levő ispánjainak, tudniillik Nyári Ferencznek és Balassa Menyhértnek az erőszakoskodása következtében, ezekben a zavaros időkben két részre szakadt.

1. § S mivel ezek az ispánok annak a vármegyének az egyesülését még most sem türik el, hogy ekképen annak a vármegyének az igazgatása, más vármegyék módjára a törvényszéknek egy és ugyanazon helyéről történhessék;

2. § Azért részint ebből az okból, részint annálfogva, mivel azt mondják, hogy azok az ispánok annak a vármegyének az igazságos igazgatására nézve még meg nem esküdtek, határoztuk, hogy azok az ispánok, most jelen levén, vagy tegyenek eskűt Ő felsége előtt, vagy foszszák meg őket hivataluktól és állítsanak helyökbe másokat.

3. § A kiknek, ha megesküsznek, méltóztassék a királyi felség komolyan meghagyni, hogy tisztük vesztése alatt engedjék meg, hogy az a megye a különválás megszüntetésével, a régi mód szerint, késedelem nélkül egyesüljön és az egész igazgatás a régi szokott helyen történjék, és hogy jövőre minden zsarnokságtól (melyet azok az ispánok, mint mondják, abban a megyében eddigelé gyakoroltak) tartózkodjanak.

4. § Különben azokat az ispánokat mint pártütőket kell megbüntetni.