Mivel köztudomásu, hogy a néhai nagyságos Csáktornyai Ernust Gáspár a mult években minden örökös hátrahagyása nélkül mult ki e világból és összes várai, kastélyai és fekvő jószágai meg birtokjogai minden kétségen kívül, jog szerint és tényleg Magyarország szent koronájára és következésképen a már említett király urunkra háramlottak.
1. § Nagyságos Keglevyth Péter ellenben azt állítván, hogy az a Gáspár őtet leányának, Gáspár özvegyének, és következésképen a születendő örökösnek (mert Péter ürügyül hozta föl, hogy leánya az ő férjétől teherben maradt hátra) végrendeleti gyámjává tette, nevezett Gáspárnak Zalamegyében fekvő Csáktornya és Strigo nevü várait valamint a Kőrösmegyében létező Szent-György várát és Kaproncza kastélyát az alatt a koholt ürügy alatt, hogy leánya teherben van, a királyi fiskus legvilágosabb joga ellenére elfoglalván, a királyi felség nyilván való sérelmére azok birtokában merészkedett maradni, mindaddig míg a szülés ideje el nem érkezett.
2. § E közben azonban Ő felsége, nehogy valami alátolt csecsemőt adjanak ki örökösül, a szülés ellenőrzésére törvényesen nehány tisztességes és megbizható nemes asszonyt alkalmazván, miután megtudta, hogy ez álürügyként volt kigondolva, azokat a várakat és a kastélyt nem egyszer méltóztatott jó indulattal visszakövetelni.
3. § Ámde a nevezett Keglevyth Péter, nem törődve sem az igazsággal és tisztességgel, sem Ő felségének kegyességével és jó indulatával, semmi áron sem akarta azokat visszaadni.
4. § Később aztán említett leányát nagyságos Alsólindvai Bánffy Lászlóhoz férjhez adván, miután ujból és ujból megidézték, nehány hónappal ezelőtt, szabad menevéd alatt, a királyi Felséghez jött Bécsbe.
5. § A hol az a Keglevyth Péter Ő felsége előtt a tanácsban, néhány főpap és báró urnak, Ő felsége tanácsosainak, ebben a tanácsban történt minden dolog nagy számu tanuinak a jelenlétében (mert a többi mind világosabb a fényes napnál) személyesen megjelenvén és kezét mellére tevén, ámbár ő királyi felségének a kegyes és gyöngéd atyai intésére, keresztény hite alatt önkényt és szabadon megigérte, hogy az előbb megnevezett várakat és kastélyt, a hü szolga és alattvaló kötelességéhez illően Ő felsége amaz emberének kezéhez adja és szolgáltatja vissza, a kit erre kiválasztott és Ő felsége Keglevyth Péter jelenlétében meghagyta, hogy azok, tisztelendő Albert prépost úrnak, a királyi kamara főnökének a kezéhez szolgáltatandók és adandók vissza.
6. § Az a Keglevyth Péter mégis, nem borzadván el attól, hogy a Szent korona jogainak és a beszterczebányai közönséges határozatnak, a mely meghagyja, hogy az utóbbi évek alatt igaztalanul elfoglalt minden várat, kastélyt és más fekvő jószágokat meg birtokjogokat, örökös hűtlenség vétke alatt adják vissza azoknak, a kiket illetnek, vakmerően ellene szegüljön és hogy igéretét megszegje, az előbb érintett Csáktornya, Strigo, Szent-György várakat és Kaproncza kastélyt minden tartozékaikkal és egyéb fekvő jószágokkal meg birtokjogokkal együtt nem akarta a nevezett Albert prépost úr kezéhez adni és szolgáltatni, hanem azokat önhatalmulag saját maga számára merészkedett visszatartani és birtokukban maradni.
7. § Nehogy tehát mások, az ő példája után indulva, főképen az időknek ebben a veszedelmes állapotában, hasonló dolgot merjenek elkövetni; és különben is, mivel tudva van, hogy a megnevezett Keglevyth az elmult években, miután nemzetes Desházi István örökösök hátrahagyása nélkül elhalálozott, Szomszédvár várát, valamint a Szlavonországban fekvő Szellyén és Sztubicza kastélyokat elfoglalta és ezeket az említett királyi felség az ő kezéből még ki nem vette.
8. § Határoztuk: hogy, ha Keglevyth Péter a tisztességes férfiak előtt a fentebbi módon rossz szinben feltüntetett becsületének és hirnevének helyreállitására az érintett várakat és kastélyt a jelen naptól számitandó két hónap tartama alatt Ő Felségének vissza fogja adni és azután a vakmerően megsértett királyi felséget meg fogja engesztelni és ez által minden említett gonosz tettét elenyészteti, minden rendén van.
9. § Különben legyen az a Keglevyth Péter jelen határozatunk erejénél fogva mint Ő felségéhez és az országhoz nyilván hütelen, úgy most mint jövőre, és jövőre úgy mint most, közönségesen és nyilvánvalóan, jog szerint és tényleg örök hűtlenség vétkében, és fejének és összes javainak elvesztésében elmarasztalva és levelesítve.
10. § Továbbá ugyancsak Keglevyth Péternek összes nemes szolgái, Magyarországnak és az alája vetett részeknek a honfiai, az előbb mondott örökös hűtlenség vétkének és összes javaik elvesztésének a büntetése alatt legyenek kötelesek és tartozzanak Keglevyth Pétert ama két hónapi határidejének az elteltével azonnal elhagyni.
