Mivel továbbá általános a panasz bizonyos morva nemesek ellen, a kik az előbb említett Podmaniczki János és Rafael zsoldján büntetlenül szoktak élni, Ő felsége hű alattvalóinak a marháit és barmait el szokták hajtani, ezeket, néha lopás útján, néha meg erőszakos kézzel elviszik és Morvaországba hajtják és vagy a maguk számára szokták megtartani vagy másoknak nyilvánosan eladják, néha pedig nyilvános vásárokon olyan dolgokért adják cserébe, a melyek a nevezett Podmaniczkiaknak szükségesek.
1. § És ha a morva őrgrófság előkelőbbjei nekik ezt a gonoszságot meg nem engednék, ezek az idegenek a királyi felség alattvalóit csekélyebb károkkal nyomorgatnák, azért, mert az országon belül alig kaphatnának vevőket.
2. § Különben ezeknek a Podmaniczkiaknak a zsoldosai az őrgrófságban az ő uraik részére, a királyi felség alattvalóinak megrontására, ugyancsak a Podmaniczkiak zsoldján, csapatokat szoktak fogadni.
3. § És mivel mondják, hogy ezeknek a Podmaniczkiaknak a sziléziai herczegségben is vannak ilyen zsoldosaik, azért esedezünk az ország nevében: méltóztassék a királyi felség mindkét tartomány kapitányainak szigoruan megparancsolni, hogy Ő felségének hű és különben is túlon túl sanyargatott alattvalóit ne engedjék továbbra is ilyen jogtalanságokkal és kártételekkel zaklatni.
4. § Gondoskodjanak az előkelőbbek egész szigorral arról is, hogy azután senki se maradjon azok zsoldjában, vagy abba senki be ne lépjen.
