1545. évi II. törvénycikk

a másoktól elvett, bármi néven nevezendő jószágok visszaadandók azoknak, a kikre tartoznak

Ezért, hogy azok a kölcsönös egyenetlenségek, gyülölségek, a melyek idegen javak bitorlása vagy igaztalan megtartása miatt mindeddig tartottak, végkép megszünjenek, határozták:

1. § Hogy az összes urak és nemesek a várakat, mezővárosokat, falukat, egyházi dézsmákat és bárkinek a jövedelmeit, nemkülönben az erdőket, réteket, szőllőhegyeket, idegen határokat, a melyeket eme zavargások alatt a törvény rendén kivül saját hatalmukból bármiképen erőszakosan elfoglaltak és elvettek, a korábbi beszterczebányai határozat szerint, az ebben kitett büntetés alatt, a legközelebbi „Oculi” vasárnapig adják vissza azoknak, a kiktől elvették és a kikre törvény szerint tartoznak.

2. § És mindenek fölött a főkapitány urak tartozzanak minden, netalán kezükön levő idegen fekvő jószágot, e fekvő jószágok urainak visszaadni és másokat a jogtalanul bitoroltaknak a visszaadására szoritani, ugyanazon kötelezettség és felelősség alatt, a melylyel tisztük helyes gyakorlására vannak kötelezve.