1546. évi törvénycikkek

Előbeszéd

Mi Ferdinánd, Isten kedvező kegyelméből a római birodalomnak, Magyarországnak, Csehországnak, Dalmátiának, Horvátországnak, Szlavoniának stb. mindenkor felséges királya, Spanyolország infánsa, Ausztria főherczege, Burgundia, Brabant herczege, Morvaország őrgrófja stb. adjuk jelen levelünk rendén emlékezetére és tudtára mindeneknek a kiket illet:

1. § Hogy a midőn mi összes hiveinknek, a főpap uraknak, báróknak, nemeseknek és Magyarországunk többi rendeinek és karainak, eme Magyarországunk jólétének föntartása és a közbékéről és nyugalomról való gondoskodás czéljából a legközelebb mult Szent Pál apostol fordulása napján, e Pozsony városunkban közönséges országgyülést hirdettünk és annak mi is személyesen élén állottunk volna, ugyanezek a főpap urak, bárók és nemesek és mondott Magyarországunk többi karai és rendei utóbb, a kölcsönös tárgyalások végeztével és a gyülés befejeztével elénkbe jövén, bizonyos czikkelyeket mutattak föl és terjesztettek elénkbe, a melyeket ezen, a mi parancsunkból tartott gyülésükön az ország jóléte s a közbéke és nyugalom előmozditása érdekében közös és egyetértő akarattal állitottak egybe és adtak ki.

2. § Alázatosan esedezvén előttünk, hogy azokat a czikkelyeket királyi hatalmunknál fogva helyeselni, jóváhagyni és kegyesen megerősiteni méltóztassunk.

3. § A mely czikkelyek im ekképen hangzanak.

A főpap és báró urak, a nemesek és Magyarországnak Pozsonyban egybegyült többi rendei és karai megértették azokat, a miket a király Ő szent felsége, az ő legkegyelmesebb uruk nekik személyesen és irásban előadni méltóztatott.

4. § Mindezekre alázatosan ekképen válaszolnak.