Hogy a néhai felséges Lajos király úr halála óta erőszakosan elfoglalt javakat, a melyeket a korábbi beszeterczebányai, pozsonyi és nagyszombati köztörvények értelmében vissza kellett adni, de vissza nem adtak, azok, a kik ezeknek a javaknak a birtokában vannak, miután őket az egyes vármegyék alispánjai és szolgabirái a sértett fél kérésére ez iránt megkeresték, adják vissza késedelem nélkül azoknak, a kikre tartoznak, azon a módon és ugyanazon büntetések alatt, a mint ezt a korábbi beszterczebányai gyülésen elhatározták.
1. § És mindamellett ama javak visszaadása után a sértett fél, a melyet tudniillik javaitól megfosztottak volt, javainak eme letartóztatója ellen mind az ő káraira, mind a rajta elkövetett hatalmaskodásra nézve per utján felléphet.
2. § A kik a visszaadásra ilyen módon reá nem birhatók, azokat mint az első beszterczebányai törvény értelmében már tényleg elmarasztaltakat a királyi felség vagy maga vagy kapitányai utján (az alispánok és szolgabirák meg a nemesi közönség bizonyságlevelének a vétele után) személyükben és javaikban minden további törvénykezési eljárás bevárása nélkül bent az országban és azonkivül mindenütt büntesse meg.
3. § És a királyi felség mindazonáltal tényleg parancsolja meg a kapitányoknak és ispánoknak vagy alispánoknak, meg a szolgabiráknak, hogy a sérelmeseket a tőlük elvett fekvőjószágok uralmába bevezessék.
