1547. évi XXVIII. törvénycikk

annak a büntetése, a ki a jobbágyot erőszakosan elviszi

A mely ur vagy nemes valakinek a jobbágyát nem a szolgabiró utján, a föntebbi módon kieszközölt költözési engedély mellett, hanem saját hatalmánál fogva erőszakosan viszi el:

1. § Az legott az elvitt jobbágy dijának nevezett büntetésbe és ezenfelül kétszáz forint birságba essék, a mely a sértett félnek vagy az elvitt jobbágy urának fizetendő.

2. § A mely birság és büntetés fejében az alispán és szolgabiró azt a birtokot, a melyre ezt a jobbágyot erőszakosan elvitték, adja és szolgáltassa zálog czimén a sértett fél kezéhez.

3. § És ha az elmarasztalt ezt a birtokot a sértett fél kezéből, a kinek azt átadták, ki merné ragadni, mielőtt ama kétszáz forintra és a jobbágy elviteleért járó fentebbi büntetésre nézve kellő elégtételt ad, akkor emez uj hatalmaskodás és a birtok kiragadása vagy elfoglalása miatt az ország rendes birái nagyobb hatalmaskodás tényében marasztaltnak jelentsék ki és a kiragadt birtokot adják megint vissza annak, a kinek azelőtt volt adva, és a királyi felség, meg a kapitány urak az olyant, a jog szerint megtartandók megtartásával kellő végrehajtás mellett büntessék meg.