A kereskedőket és efféle árusokat pedig, a kikre rábizonyul, hogy a harminczadokat bármely módon megröviditették, a decretum értelmében áruik elvételével büntessék.
1. § Az urak és nemesek pedig, a kikre nézve nyilván kiderül, hogy az ilyen csalásban részük volt és a kereskedőknek a csalás elkövetésére segélyt vagy tanácsot adtak, ugyanabba a büntetésbe essenek (a valót hasonlóképen mindenkor kideritvén), a melyet az előadottak szerint a feljebb emlitett hatalmaskodóknak kell elszenvedniök.
2. § Ha urának távollétében vagy tudtán kivül a szolga erőszakoskodott vagy követett el ilyesmit: az ur két nemessel teendő esküjével tisztázza magát.
3. § Ha a szolga nemes volt, ugyanabban a büntetésben részesüljön; ha nem nemes, tartozzék őt ura a királyi felség kezéhez szolgáltatni, hogy érdemlett büntetését elvegye. Ha megszöknék, esküdjék meg ura, hogy az ő akaratán és tudtán kivül szökött meg, és azt, a ki megszökött, mindenütt bátran el szabad fogni.
