1548. évi XLV. törvénycikk

a károkra nézve, a melyeket a szökevény jobbágy előbbi urának okozott, az a földesúr, a kinek a jószágaira a jobbágy költözött, a jobbágyot elégtételadásra tartozik szorítani

Azok a jobbágyok is, a kik ez alatt az idő alatt, vagy azelőtt, megszöktek és a kiket erőszakosan elhurczoltak, ott maradjanak, a hova mentek.

1. § Ha azonban korábbi uraiknak kárt okoztak vagy adósaik maradtak, azok az ő uraik, a kiknek fekvő jószágain fognak maradni, tartozzanak törvényt és igazságot meg elégtételt szolgáltatni.

2. § Ha ezt meg nem teszik, száz forint büntetésen maradjanak.

3. § Azokat pedig, a kik azután korábbi uraikhoz vissza akarnak menni, száz forint büntetés alatt vissza kell ereszteni.

4. § A jobbágyoknak az emlitett módon és renddel való költözése iránt pedig ugy határoztak a jelen országgyülésen, hogy Ő felsége az ország rendeivel és karaival a legközelebbi országgyülésen vizsgálja meg, vajjon a jobbágyokra nézve jelenleg megállapitott mód, vagy a nagyszombati határozat szolgál-e az országlakosoknak és a jobbágyoknak nagyobb hasznára és előnyére meg nyugalmára? És ekképen ebben az ügyben akkor biztosabb és állandóbb törvényt és határozatot lehet majd hozni; vajjon tudniillik a nagyszombati, vagy a jelen határozat mellett kell-e megmaradnia?