1548. évi XLIX. törvénycikk

miképen büntetendők azok, a kik a rablókat eltartják

Mivel némelyekről azt állitják, hogy váraikban rabló csatlósokat és zaskornikokat tartanak el, a kiket rablásra küldvén ki, tőlük a zsákmánynak egy részét kapják: a királyi felség vagy az ország kapitányai az olyan embereket, a kik ellen nyilván panaszt emelnek, azonnal büntessék meg.

1. § Ugy, hogy mindazoknak várait ostrommal bevegyék, mind őket azokból kivonszolván, bármely személyre való tekintet nélkül, gyalázatos halállal büntessék.

2. § És ugy ezeknek a fekvő jószágait, mint azokéit is, a kik velük tartanak, adományozza a királyi felség jól érdemesült személyeknek.

3. § Különösen pedig, mivel eléggé tudva van, hogy Basó Mátyás sok ilyen gonosztevőt tart, elannyira, hogy csatlósai a felső részekben az utakat bizonyos helyeken már régóta megszállva tartják és sokat raboltak s napról napra rabolnak, sok kiváló nemest is megöltek és kifosztogattak: méltóztassék a királyi felség ennek a Basónak és minden szolgájának és más veletartóknak a megbüntetéséről haladék nélkül gondoskodni, hogy mások az ő példáján okulva, az ilyen rablásokkal felhagyjanak és a királyi felségnek meg a köztörvényeknek engedelmeskedjenek.

4. § És mivel az ilyen rablók, a kik az utak biztonságát veszélyeztetni szokták, azon a vidéken a sürü erdőkben szoktak elrejtőzni, határozták, hogy az ilyen erdőket a szomszédos vármegyék jobbágyai az utak mellett minden oldalról kétszáz könyöknyi szélességben vágják ki, hogy a rablóknak ne legyen alkalmatosságuk.