1550. évi I. törvénycikk

Előbeszéd, a melyben a karok a királynak hűségüket és engedelmességüket ajánlják föl

Az ország rendei és karai a hű és engedelmes alattvalókhoz illő alázatossággal és hódolattal, szivük örömével fogadják a király Ő szent felségének azt a különös és kiváló hajlandóságát, és valóban atyai jóságát és kegyességét, a melylyel Ő felsége az országnak Ő felsége parancsára a jelen országgyülésre egybesereglett hü rendeit és karait fogadta és a melynél fogva nem tartotta az ő királyi méltóságán alul levőnek, hogy magát előterjesztése elején nekik nagylelküen ajánlja, a mit is minden jó kivánsággal és rendkivüli hálaadással viszonoznak, és minden időre felajánlják készségüket arra, hogy Ő felségeért és fönséges gyermekeiért életüket és vagyonukat föláldozzák.

1. § És hogy valamivel később jöttek ide, semmint parancsolva volt, erre nézve a legalázatosabban könyörögnek a király Ő felsége előtt, hogy azt a helyek távolságának és az utak rosszaságának és nem valami engedetlenségnek méltóztassék kegyesen tulajdonitani.