1550. évi IX. törvénycikk

a törökökkel kötött fegyverszünet. És hogy a király a végvidéket őrséggel látván el, a fenhatósága alatt álló területre gondosan ügyeljen fel

Az ország rendei és karai azért is örök hálát adnak a királyi felségnek, mert tudtokra adta, hogy a törökök fejedelmével, főképen az ő jólétük és föntartásuk kedveért, fegyverszünetet kötött.

1. § És meg vannak győződve, hogy ennek a megkötésére bizonyos ok inditotta Ő felségét, és hogy jövőre is fog olyan eszközöket kigondolni, a melyek az ő hiveire és Magyarország egységére és fentartására, az elvesztettek visszaszerzésére nézve, felette hasznosak és üdvösek; és ez alatt sem fogja elmulasztani, hogy mind a végvárakat a szükséges őrségekkel és kőfalakkal meg bástyákkal annyira megerősitse, hogy, ha valami veszély adná magát elő, minden ellenséges támadást fel lehessen tartóztatni (a mit béke idején, mint tudva van, a legnagyobb királyok és fejedelmek mindenkor megtettek): mind pedig az uralma alatt álló terület minden része fölött őrködjék, hogy a helyes kormányzásra szolgáló semmi alkalmat sem mulasztván el, ez az ő országa valahára első sorban Isten kegyelméből, és azután a szent császári és a királyi felség hatalmával és erejével nyilván megvédettnek és biztositottnak tünjék föl.