1550. évi XVIII. törvénycikk

a püspökségek és más főpapi javadalmak jól érdemesülteknek adományozandók

Azért is igen nagyon esedeznek, hogy a főpapi és más, akár nagyobb, akár kisebb egyházi javadalmakat, a melyek jelenleg az országban akárhol üresedésben vannak és a melyeket Ő felsége még senkinek sem adományozott, különösen pedig az esztergomi érsekséget, a mely már csaknem attól fogva, a mikor a keresztény vallás Magyarországban legelső kezdetét vette, az országban (a királyi felség után) minden egyháznak a feje volt, a melytől függ mindenkor a vallás és isteni tisztelet országszerte való megvédésének és gyarapodásának a fontos ügye, jól érdemesült és Ő felsége előtt kedves személyeknek és ne külföldi személyeknek méltóztassék adományozni, minthogy Ő felsége valóban kegyesen megigérte, hogy ezt a lehető leghamarabb megteendi.

1. § Hogy ekképen, a mennyire ezt a jelen zavaros idők megengedik, az isteni tisztelet mindenütt annál könnyebben helyre állhasson és az országnak egyik része se nélkülözze a lelkekről való gondoskodást és a szentségek kiszolgáltatását.