1550. évi XXII. törvénycikk

a csapatok eltartására és a végvidéki helyek megerősitésére két forintnyi segélyt ajánlanak

A segélyt pedig két forintban határozták meg, a melyet ebben az évben mindenkinek a fekvőjószágaiból két határidőben kell szedni, és a csapatok föntartására s a végvidéki helyek megerősitésére (beleértve tudniillik ebbe a kamara nyereséget) Ő felsége kamarájába kell beszolgáltatni; első határidőül szent Fülöp és Jakab apostolok napját, másodikul szent Márton napját állapitották meg.

1. § És ezt az adót mindegyik határidőben a mult évi összeirás és kirovás szerint kell behajtani.

2. § Ugy mindazonáltal, hogy azoknak a nem csekély kiadásoknak az elkerülése végett, a melyeket eddigelé az egyes megyékbe kiküldött adókirovók dijainak a fizetésére szoktak tenni, valamint a csalások és lopások megelőzése végett (a melyeket, mint mondják, az adókirovók gyakran szoktak elkövetni) és e szerint az adómennyiség növelése czéljából, a királyi felség hasznára azt határozták: hogy az egyes vármegyékben az adónak felhajtásáról és a kamarába való beszolgáltatásáról az adókirovók helyett a királyi felségnek föltétlen hüségre kötelezett alispánok gondoskodjanak, az alábbirt módon: