Hogy a mezővárosoknak és falvaknak a lajstromait, a melyeket a mult évben bármely vármegyében adóval megróttak, a királyi kamarából az alispánok kezéhez kell juttatni, ezek pedig, mindegyik a maga vármegyéjében, hirdessenek az összes uraknak és nemeseknek gyülést.
1. § A mely urak és nemesek kötelesek a meghatározott napon, az ő jószágaikból a legutóbb fizetett adóról készült lajstrommal a vármegye nemesi székére eljönni.
2. § A mely nemesi széken aztán, annak a lajstromnak a közzététele után, a melyet a kamarások az alispánoknak elküldtek, minden ur és nemes, a király iránt tartozó hűségénél fogva nyilván adja elő, vajjon az ő jószágaiból csakugyan annyi folyt-e be a legutóbbi segély kirovójának a kezéhez, a mennyit az a lajstrom foglal magában, a melyet a kamarások küldöttek? vagy pedig több? avagy kevesebb?
3. § És ha kiderülne, hogy a kirovók kevesebbet szolgáltattak be a királyi kamarába, mint a mennyit beszedtek, azt az adókirovók kipótolni tartoznak és azonfelül érdemük szerint megbüntetendők.
4. § Maguk az alispánok pedig ennek a két rendbeli segélynek a behajtásában a kamarásoknak eme lajstroma szerint járjanak el, kiadván parancsban azt, hogy a kik a mult év óta bármely mezővárosban vagy faluban vagy meghaltak, vagy a kiknek háza leégett, vagy a kiket más szerencsétlenség vagy pusztulás ért, azok jelentsék be neveiket az alispánoknak, és ezek az ilyen pusztulás tárgyában szigoru vizsgálatot tartsanak ilyen módon.
