1550. évi XXV. törvénycikk

a lajstromok egybevetése végett a vármegyékben az országgyülés után nemesi gyülést vagy törvényszéket kell összehivni

Hogy pedig a jelen idő szükségéhez képest mind a két rovatalt mind a két határidőben egész mennyiségében lehessen az alispánok kezéhez szolgáltatni, megállapitották, hogy az alispánok a jövő márczius hó első napján minden egyes vármegyében, az előrebocsátott módon gyülést vagy törvényszéket hivjanak össze.

1. § A mely napon a lajstromok egybevetése után (a mint ez többször ki volt jelentve) a mondott szolgabirákat az esküdt nemesekkel ki kell küldeni azoknak a fogyatkozásoknak a megvizsgálására, a melyek az utolsó év óta valakinek a fekvő jószágaiban állitólag történtek (a mely vizsgálat költségei és kiadásai azt fogják terhelni, a ki a kiigazitást kivánja), és miután a vizsgálók a vizsgálatot tizenöt nap alatt teljesitették és befejezték és az alispánokat az ilyen hiányokról határozott és igaz előadásban értesitették: ezek, mindenik a maga vármegyéjében, tartozzanak amaz idő elteltével az illető vármegye minden birtokosának együtt és egyenkint kihirdetni, hogy a következő tizenöt nap alatt mindenki köteles, a megelőző évek czikkelyeiben kijelentett büntetés alatt, az ő fekvő jószágai után az egész rovatalt az ő kezeikhez szolgáltatni.

2. § Ha pedig valaki nem engedelmeskednék, akkor az alispánok a régi szokás szerint menjenek ki, hogy azokból a jószágokból, a melyek után a rovatalt a meghatározott napra be nem szolgáltatták, a birságokat felhajtsák, teljességgel semmi uj kiigazitásnak sem adván helyet.

3. § És ekképen, akár önkényt, akár birságolás mellett szolgáltatják be az első határidőre eső rovatalt az emlitett szent Fülöp és Jakab apostolok ünnepeinek a határnapjáig, annak egészen az alispánok kezéhez kell befolynia.

4. § A másik rovatal beszedésében pedig az alispánok hasonló módon a megállapitott adó második határidejét, tudniillik szent Márton napját megelőző két hónapon át járjanak el.

5. § És ennek a rendelkezésnek ellenére egyik vármegyében se történjék semmi uj adószedés, és a királyi felség kamarásai se küldjenek semmi utasitást vagy meghagyást, mint ez azelőtt néha megtörtént.

6. § És az alispánok tartozzanak hivatalvesztésnek és ama pénz kétszerese megfizetéseinek a büntetése alatt, a melynek behajtását elmulasztották, a feljebb emlitett beszolgáltatásról az előre bocsátott mód és rend szerint gondoskodni és abban szorgalmasan eljárni.