1550. évi XXVI. törvénycikk

az alispánok a birságok behajtásában az ispánoktól és ha szükséges, a kapitányoktól is kérjenek segélyt

Hogy ha az alispánok netalán elégtelenek volnának arra, hogy valamely hatalmasnak a fekvő jószágaiban a birságokat behajtsák, akkor az ilyen végrehajtásra legott az ő ispánjaikat hivassák segitségül, és az ilyen segélyül hivás és kérés idején két esküdt nemest maguk mellé vevén, az ispánok tartozzanak azonnal, hivatalvesztés és a kétszeres összeg megfizetésének büntetése alatt (mint fentebb) a megvizsgálandó helyeken, a melyeket az alispánok megjelölnek, a birságok behajtásában minden erejükkel eljárni, és arról gondoskodni, hogy a rovatalt mindkét határidőben a megállapitott napokra egészen beszolgáltassák.

1. § A kik, ha ők magok sem volnának arra elégségesek, tegyenek erről azonnal jelentést a királyi felség főkapitányának, a kit közelebb kapnak és kérjék, hogy nekik e végrehajtás foganatositására a maga idején csapatokat adjon, és ama csapatok segitségével igyekezzenek a jelen határozatnak megfelelni.

2. § A mi pedig a különböző nemü emberek adómentességének a megtartását illeti: abban, mind a két rovatal behajtása idején a megelőző évi határozat értelmében kell eljárni, a mint elhatározták, hogy mind a két adót is annak az évnek az összeirásához képest kell a fentebb megjelölt módon és rendben behajtani.