1552. évi I. törvénycikk

Erdélynek az ország más alsó részeivel együtt történt visszaszerzése

Holott a királyi szent felség, az ő tett előterjesztésében, a jelen országgyülés kezdetén, mindenekelőtt kijelenteni méltóztatott, hogy az ő hű országos karait és rendeit ide azért hivta egybe, hogy őket idejekorán a fenyegető veszélyekre és egyéb, főkép javukra tartozó dolgokra kegyelmesen figyelmeztesse és az alkalmatosság ugy hozván magával, ugyanez előterjesztésében röviden fölemlitette, hogy Magyarországot kezdettől fogva mennyi költséggel és munkával igyekezett megvédelmezni és hogy Erdélyt az ország többi alsó részeivel együtt, isten jóvoltából hatalma alá már visszafoglalta és az egész ország egységét helyreállitotta.

1. § Az ország hű karai és rendei elismervén, a királyi szent felségnek, legkegyelmesebb uruknak és királyuknak irántuk való atyai jóakaratát és különös kegyelmességét, ennek okából ő szent felségéhez ép a hivei iránt való olyan sok és nagy jótéteményeiért, a lehető legnagyobb hálaadással vannak és viseltetnek.

2. § És ő szent felségének s fenséges gyermekeinek boldogságaért és állandó egészségeért, a legjobb és mindenek fölött álló istenhez, szüntelenül könyörögnek.

3. § Aztán pedig készeknek nyilvánitják, az ő felsége és fenséges gyermekei iránt való hüségben és szolgálatban, önmagukat, életüket és vagyonukat minden időben föláldozni.