1553. évi III. törvénycikk

az általános hadjáratban a király avagy a fia személyesen jelen legyen; a fegyverszünet ügyét a magyar tanácscsal tárgyalja és Miksa király kellő atyai megbizással Magyarországon maradjon

A mi az előző évre tervezett hadjáratot illeti, az iránt is alázattal esedeznek, hogy a király ő felsége, Miksa királylyal, az ő fenséges és kedves fiával együtt, arról a dolgoknak és az időnek állásához és körülményeihez képest aképen gondolkodni méltóztassék, hogy a midőn azt megkezdik, abban az ő felsége kegyes igérete szerint vagy mind a ketten vagy az egyik minden bizonynyal kiszálljon.

1. § És az ilyen hadviselésről s egyéb az ország védelmére és fenntartására tartozó dolgokról, a királyi felség és a török fejedelem között való fegyvernyugvás biztositásáról; minden időben magyar tanácsosaival értekezzék, és a mi ennek az országnak javát és hasznát érinti, azt ezeknek tanácsából vállalja el és foganatositsa.

2. § Nemkülönben: vagy a királyi felség személyesen ő maga, vagy legalább ő felsége kellő megbizása mellett a fia, a megnevezett fenséges Miksa király, méltóztassék a felség kegyelmes igéretéhez képest állandóan Magyarországon és az ehez legközelebb levő helyeken tartózkodni.

3. § Mert a királyok távolléte miatt, még a békés időkben is, de annál inkább a veszedelmesekben, nyilván áll, a mint ezt már ő felsége előtt példák is bizonyitják, hogy az országra nézve igen gyakran, a legnagyobb csapások következtek be.

4. § Miképen ezt, az ország karai és rendei ő felségének ugy hivatalosan, mint magánuton, igen gyakran még bővebben és világosabban fölfejtették.