1556. évi I. törvénycikk

a karok és rendek alárendelik magukat és javaikat a királynak és minden időben készek érte életüket föláldozni

Magyarországnak főpap és báró urai és a többi karok és rendek, a római birodalom, Magyarország és Csehország stb. királyi szent felségnek, az ők legkegyelmesebb uruknak és királyuknak parancsolatából ez időszerint itt Pozsonyban egybesereglett hü alattvalói:

1. § Mindenekelőtt Ő felségének örökös hálaköszönetet mondának, azért a felettébb szives és éppen atyai jóindulatért, a melyet magyarországi uralkodásának már kezdete óta ez országnak hozzá hü karai és rendei iránt tanusitani és a melylyel országának megvédelmezéséről és békéjéről sem fáradtságot és költséget, sem pedig veszélyt és kellemetlenséget nem kerülve, minden módon gondoskodni méltóztatott.

2. § És könyörögnek szüntelen a mindenható Istenhez az Ő felsége és fenséges gyermekei jólléteért és alázattal kinyilvánitják, hogy önmaguknak, életüknek és vagyonuknak az Ő felségeért való feláldozására minden időben készek.