Ezenkivül rendelik, hogy az ágostai és helvét hitvallások hiveitől épitett s katholikus szertartás szerint még fel nem avatott templomokat nekik bizonyos biztosok átadják; más helyeken pedig Ő felsége jóságos határozata szerint, temlomok épitésére s iskolák és paplakok felállitására való területeket emez ágostai és helvét hitvallások hiveinek kényelméhez képest, ugyanazok a biztosok az alábbi sorban jelöljenek ki.
1. § A miképen az ország minden megyéjében ezt meg is engedték és jelesül Vasmegyében azok részére, kik az ágostai hitvallást követik, Demőkön és Nemes-Csón, a helvét vallásu lakosok részére pedig Felső-Őrön.
2. § Somogymegyében: Vadosfalván és Nemes-Kéren.
3. § Pozsonymegyében: Rhétén és Puszta-Födémesen.
4. § Nyitrában: Nyitra-Szerdahelyen és Strázsán, a Vág mellett.
5. § Barsban: Simonyiban és Szelesényen.
6. § Zólyomban: Osztrolukán és Garamszegen.
7. § Turóczban: Neczpálon és Ivánkafalván.
8. § Liptóban: Hibén és Nagy-Palugyán.
9. § Árvában: Felső-Kubinyban és Sztebnyén.
10. § Trencsénben: Szulovon és Zay-Ugróczon.
11. § Szepesben: Görgőn és Toporczon, vagy Batiszfalván, ellen nem állitván bárkinek ellentmondása.
12. § Más megyékben pedig, ugymint Zala, Veszprém, Győr, Komárom, Abauj, Sáros, Zemplén, Ugocsa, Beregh, Torna, Gömör, Borsod, Hont, Nógrád, Szolnok és Heves, ugyszintén egyesült Pest-Pilis és Solt, továbbá Szabolcs, Ungh és Szatmármegyékben, minthogy jelenleg csaknem minden ottan levő templomaiknak tettleg használatában vannak, azért ezek az ő mostani birtokosaik használatában maradnak.
13. § Ezenkivül az ország véghelyein, még pedig a kanizsai főkapitányságban: Szentgróton.
14. § A győri főkapitányságban: Tihanyban, Vázsonyban, Pápán, Veszprémben, Győrött és Komáromban.
15. § A bányavidéki főkapitányságban: Léván, Korponán és Füleken; a felső magyarországi főkapitányságban: Putnokon, Ónodon, Szendrődön, Tokajban, Kállón és Szatmárban.
16. § A szabad városokban pedig ugy, mint Pozsonyban, az ágostai hitvallás hiveinek szabad legyen saját költségükön egy templomot épiteni a külvárosban, ugyancsak ama biztosok részéről kijelölendő legyen.
17. § Sopron város pedig maradjon saját vallásának használatában s gyakorlatában, melyet most követ, s abban ne háborgassák.
18. § És végre a szabad bányavárosokban, ugymint Trencsénben, Modorban Körmöczbányán és Beszterczebányán és felső Magyarországon, minden ottani városban hasonlóképen helyek kijelölését engedik templomok, iskolák és paplakok épitésére.
19. § Azokat a templomokat végre, a melyek birtokában az ágostai és helvét hitvallás hivei tettleg vannak, előbbi módon, a paplakokkal és iskolákkal s azok jövedelmeivel együtt a jó béke kedvéért, hogy tudniillik nyugodtan és békésen éljenek, kezeiknél hagyják; a temetés és harangozás használatát az ott lakó katholikusoknak éppen ugy, mint nekik is, szabadon hagyván.
20. § Időközben pedig az 1647. évi 11-ik tc. értelme szerint, sem a katholikusok az ágostai és helvét hitvallásu lelkészeknek, sem pedig ezek követői a katholikus plébánosoknak fizetni ne legyenek kötelesek.
21. § Továbbá az országban lakó minden mágnásnak és nemesnek szabadságában álljon, hogy váraiknak és szokott lakhelyeiken, bármely vallásfelekezet szertartása szerint, imaházakat és kápolnákat épitsenek és javadalmazzanak.
22. § Ezentul pedig a templom, iskola s paplak elfoglalások vagy vallásgyakorlat háborgatások, az Ulászló VI-ik decretuma 8-ik czikkében kitett büntetés alatt, egyik részről se történjenek.
23. § És az e törvénybe igtatott engedménynyel ugyanazon ágostai és helvét hitvallás követői előtt, (ellent nem állván a katholikus papság s egyébb világi katholikusok ellentmondásai) semmiképen el ne legyen zárva, a jövő országgyüléseken további követeléseik iránti folyamodásuk utja.
24. § Mindig épségben maradván e részben az országnak királyi hitlevéllel megerősitett törvényei.
