És minthogy ugy az eperjesi bizottság alatt végrehajtás alá került, avagy máskülönben megkárositott személyeknek, mint ezek hátrahagyott özvegyeinek és árváinak az őket saját anyai-ősi és közszerzeményi vagy bármely más törvényes jogon megillető, de a kir. fiscus részéről elfoglalt, fekvőjószágai, ingóságai és okiratai, valamint azokéi visszaadása tárgyában, a kik kielégitésüket az 1681-ik évi 11-ik törvénycikk foganatositásától várják s épen igy, a kik szüleik és férjeik révén, ezek közbejött halála miatt, általános közbocsánatot azután nem nyerhettek és a kiket csupán ez okból fosztottak meg javaiktól, Ő legszentségesebb felsége akképen méltóztatott jóságosan határozni:
1. § Hogy a karoknak és rendeknek eziránt nála országgyülésileg tett alázatos közbenjárása folytán, kegyes tekintettel lesz arra, hogy ők nem kevésbé, mint az érdekelt esedezők és kárositottak is, a törvényes eljárás utján kivül, még Ő császári királyi kegyelmességét és irgalmasságát is hathatósan tapasztalhassák.
2. § A mondott karok és rendek tehát ez atyai kijelentéssel megelégedvén, annak kegyelmes foganatositását, amikép bizton remélik, ugy továbbra is kérik.
