Végül: a karok és rendek, ugy Ő legszentségesebb felségének jóságos ajánlatára, mint önmaguknak e tekintetben a karokhoz és rendekhez intézett megkeresésére, Canon szabad bárót, a fenséges lotharingiai Károly herczeg tanácsosát, s elnököt.
1. § Falkenbergi, waltenfelsi és egeregi Grundemann Ernő Konstantint, Ő császári és királyi szent felsége tanácsosát s alsó Ausztria tekintetes rendeinek követét.
2. § Aichpichl Károly Teofil, szabad bárót, Ő császári és királyi szent felsége valóságos pinczemesterét, s udvari kamarájának tanácsosát.
3. § Almaerigo Ferencz, aggorti bárót.
4. § Schalvignoni Jeromost, Ő császári és királyi szent felsége udvari kamarájának tanácsosát.
5. § Blumberg Sebestyén szabad bárót.
6. § Thuri Mamucha Márk Antalt, Ő császári és királyi szent felsége tanácsosát és első tolmácsát.
7. § Hauchin Pál Antal szabad bárót, Ő császári és királyi szent felsége kamarását és ezredesét.
8. § Scheffer János Rikhardot, a római szent birodalom lovagját, s Ő császári és királyi szent felsége alsó ausztriai tanácsosát.
9. § Rechroni Rechberger János Kristófot.
10. § Ugyszintén albrechtsburgi Albrecht János Konrádot, Ő császári és királyi szent felsége tanácsosait.
11. § Albrechtsburgi Albrecht János Ignáczot, szintén tanácsost, s ausztriai belső titkárt és előadót.
12. § Kussmi Kussinszky György Ignáczot, Ő felsége valóságos tanácsosát s csehországi udvari titkárját.
13. § Weissenegg János Benedeket, Ő császári és királyi szent felsége tanácsosát.
14. § Hohen János ezredest.
15. § Bischoffshausen János Ezsaiást, Ő császári és királyi szent felsége egyik gyalog ezredének alezredesét, most pécsi parancsnokot.
16. § Pallm Dávidot, Ő császári és királyi szent felségének tanácsosát s a főhadi bizottságnak belső titkárát.
17. § Hierneissi Ágostont, Ő császári és királyi szent felsége tanácsosát.
18. § Sekl Ferenczet, Ő császári és királyi szent felsége harminczad jövedelmeinek pénztárosát, s Kollonich bibornok ő magassága birtokainak s udvarának igazgatóját.
19. § Helburgot, Ő szent felsége kapitányát.
20. § És Majgnin Károly Ambrust.
21. § És a többi, e törvénycikk bevezetésében bővebben felszámlált tekintetes és nagyságos, nemzetes és nemes urakat, (mindnyájok állásának, hivatalának, méltóságának és rangjának kiváltságai s czimei épen maradván) a szokott eskünek tőlük kivétele után, a karok és rendek társaságukba bevették.
22. § Akképen mégis, hogy ők, bár az esküt letették s neveik az ország köztörvényeibe be vannak iktatva, mindezeknek nagyobb ereje végett, kiváltságleveleiket, a részükről tett eskü-forma beigtatásával, a magyar kanczelláriából kivenni kötelesek legyenek.
23. § A kik pedig, távollétük miatt a szokott esküt jelenleg le nem tehették volna: azok a legközelebbi országgyülésen, vagy pedig ő császári és királyi felsége előtt a főmagasságu herczeg s Magyarország nádorispán urának, és kanczellárjának jelenlétében fogják letenni, a mit ha előirt módon nem teljesitenének, s erről kiváltságleveleiket kivenni elmulasztanák: semmiképen sem fogják őket bevetteknek tekinteni.
24. § A miket Ő legszentségesebb felségének előterjesztvén, az összes karok és rendek magukat az ő királyi s atyai kegyelmébe s pártfogásába a tartozó hűség és hódolat teljes engedelmességével ajánlják, Ő legszentségesebb felségének különös kegyelmét s gondoskodását lelküknek alázatos és örökkétartó hálaérzetével továbbra is épen ugy emlékben fogják tartani, mint a hogy azt tartozó, örökös és szeplőtlen hüségük s alázatosságuk fáradhatlan buzgalmával kiérdemelni igyekeznek.