Lónyay Kata alázatos kérésére és esedezésére (ki szülői halála után, gyönge korában mások gyámsága alá helyezve, saját ügyeit intézni nem tudván s gyámjai részéről is elhanyagoltan az anyai ősi és szerzett fekvőjószágok iránti kérelmét az 1687. évi 11. t. czikk értelmében törvény utján elő nem mozdithatta) Ő császári kir. felsége ugyanezen Lónyay Kata ügyében legjóságosabban elrendelte, hogy ez követelését a jelen törvénycikkben erre kiküldött külön bizottság előtt törvény utján kereshesse.
1. § Mely bizottsághoz fent tisztelt Ő legszentségesb felsége kinevezi: a királyi személynök és tanácsos urat, mint elnököt s a magyar királyi kamara részéről ennek tanácsosát, Mednyánszky Pál bárót, ugy a királyi tábla báróját, Berényi Györgyöt, valamint Hunyady András alnádort s Barlok István alországbirót, és Szluha Ferencz mestert, a királyi személynök s tanácsos itélőmesterét, azzal a meghatalmazással, hogy a netalán távollévők helyébe az ügy elnöke a királyi tábla birái közől másokat helyettesithessen.
2. § Kik a nevezett Lónyay Kata követelését, a másik félnek, vagyis a követelő fél fekvőjószágai tettleges birtokosainak, s a mennyiben érdekelt lenne, a királyi fiscusnak is, kellő kihallgatása után az ország törvényei szerint birálják és haladéktalanul döntsék el s jóságos végelintézés czéljából Ő legszentségesb felségének legalázatosabban terjeszszék elő s mutassák be.