Minekutána az erdélyi fejedelemség, a mely ennek előtte néhány századdal Magyarország szent koronájának a tagja volt, de akkor is, mint attól elkülönitett és külön joghatóságú tartomány az „Erdélyi részek” czimén, a vajdák kormányzása alatt állott, és bizonyos külön részszerü törvényekkel és statumokkal élt; az idők és körülmények viszontagságai következtében amaz országtól elszakadván és különválván, azután saját fejedelmei alatt állott: a török porta hatalmának emelkedésével, önfentartása tekintetéből az akkori viszonyok kikerülhetetlen szükségessége következtében, a török porta óltalmának és védnökségének elfogadására kényszerült és a török portával való egybeköttetésre és az iránta való engedelmességre nézve, különböző törvényeket és végzéseket hozott; és jóllehet, hogy a mikor ugyan ez a fejedelemség, a török porta védnökségének és a hozzá való ragaszkodásnak feladása mellett, magát önkéntesen a dicső emlékü felséges Lipót császár alá adta és az 1867-ik esztendőben a fenséges Lotharingiai herczeggel, azután az 1688-ik esztendőben gróf Karaffa főhadvezérrel folytatott egyezkedések és végül az 1691-ik esztendőben az ugyanazon felséges császártól e fejedelemség részére kegyelmesen kiadott császári és királyi hitlevél elfogadásával, a melyek nem csak a török portával való egybeköttetésének a feladását tartalmazzák, hanem a fejedelem szabad választásának oly irányban való kiterjesztését is világosan kitüntetik, hogy egyuttal a fenséges József királynak is, a ki mint nagynevű atyja törvényes utódja, örökösödés jogán fog uralkodni, magát önkéntesen vetette alá, eme felséges császár és az ő felséges ausztriai háza uralkodását, kormányzását és uralmát egyértelemmel elfogadta és kijelentette, azok a törvények, mint ezekkel a tényekkel ellenkezők, azokba ütközők, magától érthetőleg hatályukat vesztették, eltöröltekké, felhagyottakká és semmisekké váltak, a miképen ezt már megelőzőleg is ellenkező törvényes czikkelyekkel, nagy igyekezettel kijelenteni törekedtünk; de mivel ez eddig hatalmukban nem állott, most hüségünknek nagyobb bebizonyitása és az előbb emlitett ausztriai ház uralkodására, kormányzására és uralmára nézve sérelmes eme törvényeknek és végzéseknek nyilvános határozattal való eltörlése végett, mi, az erdélyi fejedelemség három nemzetből álló összes karai és rendei, közös akarattal és beleegyezéssel ennek az erdélyi fejedelemségnek mindazon törvényeit, végzéseit és statutumait; név szerént az „Approbata Constitutiok” II-ik Része 1. czime 2-ik czikkelyét * a néhai Báthori Gábor fejedelem feltételeinek az 5-ik pontját; és ugyan itt a 3-ik czikkelyben a Bethlen Gábor feltételei közül a 2-ik pont első szakaszát, meg a 7-ik pontot; a 4-ik czikkelyben brandenburgi Katalin feltételei közül a 13-ik pontot; az 5-ik czikkelyben az I. Rákóczy György feltételei közül a 3-ik pontot; továbbá a 6-ik czikkelyben a II. Rákóczy György feltételei közül a 3-ik pontot; a II. Rész 1. czime 7-ik czikkelyét; a Rákóczy Ferencz feltételei közül a 4-ik pontot; a „Compilata Constitutiok” II. Része 1. czimében a Barcsay Ákos feltételei közül a 3-ik pontot és az országlakóknak oda kapcsolt esküformáját; nemkülönben a 4-ik czikkelyben a Kemény János feltételei közül a 3-ik pontot; az idősb Apaffy Mihály feltételei közül a 3-ik és a 23-ik pontot, az országlakóknak az ezen feltételek után következő esküformájával együtt; továbbá az V-ik Rész 44-ik és 45-ik edictumát; valamint a többi akármiképen hozottakat és alkotottakat is összesen és egyenként, legyenek azok ezen fejedelemség törvényei közé akár beiktatva, akár nem; épen ugy az összes szokásokat és eddig létezett gyakorlatot, a melyek bármiképen a török portával való egybeköttetést mutatják, a jelen törvénycikkely erejénél fogva felhagyjuk, eltörlöljük és megszüntetjük, és az erdélyi törvénykönyvből kitöröljük, semmiseknek, elavultaknak és eltöröltteknek határozzuk és kijelentjük, hogy azokat, mint már előbb is önkéntesen eltörlötteket, az Approbaták és Compilatak neve alatt a szentséges hitlevéllel megerősitetteknek, nem tekintjük.
