Minthogy a királyi szent felség, a törvényes és közvetlen utódlás erejénél fogva, emez örökös fejedelemségében az uralkodást megkezdve, az 1740-ik év október hó 21-ik napjáról kibocsátott kegyelmes leiratával minket a három nemzet karait és rendeit összesen és egyenként királyi szavával bizonyosokká tette affelől, hogy a mi jogainkat, törvényeinket, kiváltságainkat, mentességeinket és kedvezményeinket, a melyeket tudniillik Ő felségének az igen kedvelt nagyatyja, nagybátyja és atyja, akár hitlevéllel, akár a szentséges hitlevelet kisérő legkegyelmesebb elhatározásaikkal és szentesitéseikkel, ugy az egyházi, mint a világi dolgokban ennek a fejedelemségnek megadtak és engedélyeztek volt, jóakaratulag megerősiti és lekegyelmesebben megtartja és a tett kegyelmes igéreteket összesen és egyenként foganatba véteti; annak utána azokat a külön követségünk utján elibe terjesztett kérésünkre, a többi kegyelmes elhatározásai között, 1742. évi julius 20. megerősiteni méltóztatott; legujabban pedig a királyi előterjesztések közé az érintett elhatározásoknak a következő tartalmu szakasza beiktatását az engedélyezte: „Jóllehet nem áll szándékunkban, hogy az András király stb. kezdetü törvényt, és némely egyebeket, a melyek hü karaink beleegyezésével időközben megváltoztak, előbbeni állapotukban fölelevenitsük és érvényre emeljük, de egyebekben a mi kedves Erdélyünk három nemzetéhez tartozó szeretett hü karainkat és rendeinket, összesen és egyenként, valláskülönbség nélkül, még a római szentegyházzal valóban egyesült görög szertartásuakat is, minthogy ezek is katholikusok, ugy szintén eme fejedelemségünk bármely rendü és rangu többi lakósait is, összesen és egyenként biztositjuk és bizonyosokká teszszük, hogy őket az ő jogaikban, törvényeikben, kiváltságaikban, mentességeikben és kedvezményeikben, a melyeket tudniillik a fentemlitett felséges elődök, névszerint igen kedvelt nagyatyánk, nagybátyánk és atyánk, akár hitlevélszerüleg, akár a szentséges hitlevelet kisérő kegyelmes elhatározásaikkal és megállapodásaikkal, ugy az egyházi, mint a világi dolgokban, a mi kedves Erdélyünknek megadtak és engedélyeztek volt, a legkegyelmesebben nemcsak megerősitjűk, hanem sértetlenül meg is tartjuk.” Mi ezt az anyai hajlandóságot tisztelettel fogadjuk s annak eme fényes bizonyitékát a jelen törvénycikkelybe hálás szivvel beiktatandónak itéltük. A királyi elhatározás érintett szakaszába foglalt határozatokat azonban a görög-egyesült szertartásuak közül csupán az egyházi és a nemesi előjogoknak örvendő személyekre értjük, a kiknek állapota a haza többi polgáraiéval megegyező és a kiket az ezen fejedelemség alkotmányos szervezetét alkotó három bevett nemzet közül ahhoz kell számitani, a hol szerzett fekvő jószáguknál fogva állandóan laknak, a hová éppen ennek alapján a negyedik nemzet felállitása és megalkotása nélkül eddig is sorozták; de nem lehet és nem kell kiterjeszteni a köznépre és a nép közül vett papok fiaira, hogy e fejedelemségnek alkotmányos szervezete a felforgatástól ment legyen és sem az oláh, sem pedig más jövevénynép, a nemzetek közt számot ne tegyen; se a három nemzet valamelyikének és ezek jogainak, kiváltságainak, mentességeinek és előjogainak sérelmére ne legyen.
Ami továbbá az „Approbata Constitutióknak” az unióra vonatkozó III. Rész 1. czimének egyetlen czikkelyét s azt követőleg az egyesülési eskü mintáját és az ehhez kapcsolt feltételeket illeti, a karoknak nincs és nem is volt szándékában, hogy ezt a czikkelyt a mostani szövegében meghagyják, hanem már a jelen országgyülés összejövetele előtt azon voltak, hogy annak a felségjogaiba ütköző részét a felségi jogokat tárgyazó előbbi czikkelyek közül kitöröljék; a melyeket e részben most eltörlötteknek jelentenek ki.
A mennyiben pedig azokban a római katholikus vallásra nézve sérelmes pontok mutatkoznak, annyiban e czikkelyekből az ezen vallásra sérelmes pontoknak a megszüntetését elhatározzuk; érvényben tartva azokat a többi részeket, a melyek a bevett vallásoknak szabad gyakorlatát megengedik és a bevett nemzetek jogainak és törvényeinek kölcsönös fenntartását czélozzák, érintetlenül hagyván e tekintetben a többiek sérelme nélkül előterjesztendő kérelmeket is, minthogy a mondott nemzetek ezzel a törvénynyel tartották fenn magukat és állanak fenn mind ez ideig és e részben azt az intézményt, a mely magában alaptörvény, a dicső emlékü Lipót is elismerésre méltatta, hogy igy a királyi szolgálatot és ezen fejedelemség közdolgait, meg a polgárzatot szilárditó eme törvény hatályban maradván, az egyesek eme kötelék erejénél fogva együtt élhessenek; és a fennebb emlitett esküminta helyébe pedig az alább irtat helyettesitettük, a melynek értelmében mindazok, a kik törvényes korukat elérték, vagy honfiságot nyertek és a közdolgokban szavazatuk van, avagy valamely tisztet viselnek, esküt tenni tartozzanak.
Én N. N. esküszöm az élő és örökké való Istenre, hogy a szentséges királyi felséghez, Mária Terézia, Magyarország és Csehország királynőjéhez, Ausztria főherczegéhez, Erdély örökös fejedelméhez, a székelyek ispánjához, valamint a magyarországi királyokhoz és erdélyi fejedelmekhez, mint örököseihez és utódaihoz, ugy szintén a királyi szent felség hitvestársához, Ferencz István, fenséges fejedelem úrhoz, Lotharingia és Barri herczegéhez, Toskána nagyherczegéhez, mint uralkodó társhoz, őszinte, igaz és hü leszek, és ha bárki részéről Ő szent felsége és az ő örököseinek és utódainak szentséges személyük ellen, valamint a fent emlitett fenséges fejedelem, Ő királyi szent felségének a hites- és uralkodótársa, meg az ő jogaik és uralmuk ellen valami ellenséges törekvésről és mesterkedésről hallok, értesülök és olyat látok, azt semmiképen el nem rejtem, el nem titkolom, hanem ideje korán följelentem, fölfedezem; mindenképen megelőzni és tehetségemhez képest megakadályozni törekszem és kivánom; továbbá az erdélyi fejedelemség három nemzetének a közönségesen és külön-külön engedélyezett összes jogait, kedvezményeit mentességeit és kiváltságait, törvényeit, bevett és helybenhagyott végzéseit, minden tekintet nélkül a bevett nemzetekre és vallásokra, megtartani igyekezem: ennek az országnak az alkotmányát mesterkedésekkel és tanácsadásokkal sem nyiltan, sem titkon felforgatni és megváltoztatni meg nem kisérlem; és az országos összejöveteleken vagyis országgyüléseken mindazt, a mi a fejedelem szolgálatára, a közjóra és ennek a hazának csendességére, minden magánérdek félretételével, hasznosnak és előnyösnek látszik, szavazatommal és tehetségemmel elősegitem, éppen igy az egyes egyének elnyomásaért is kérésemmel és szavazatommal a hatóságok előtt illő tisztelettel, illetőleg még a fejedelem felséges trónja előtt is a legalázatosabban segitőleg közbelépek és mindenki jogos ügyének az igazság és méltányosság szerint elősegitője leszek; Isten engem ugy segéljen!
