1744. évi erdélyi IX. törvénycikk

az Approbata Constitutiok III. része 12. czimének megmagyarázása

Minthogy a királyi előterjesztésben az van értésül adva, hogy a karok és rendek az előljelzett czikkelyre nézve határozatot hozzanak és a mennyiben abban a királyi legfelsőbb hatalomra sérelmes dolgok vannak, azokat eltöröljék; mi ezt a czikkelyt több izben meghánytuk vetettük, de abban semmit sem találtunk olyat, a mi a fejedelmi jogoknak sérelmére volna; hanem csupán csak az eljárás módja különbözött akkor, a midőn a fejedelmek a közönséges országgyüléseken jelen voltak vagy pedig a kölcsönös érintkezés czéljából a közelben tartózkodtak, mert a miképen akkor is megerősitésük előtt a czikkelyeknek törvényes erejük nem volt: ugy hasonlóképen az elnök, meg az itélőmesterek aláirása és pecsétje alatt való letisztázás, megőrzés és ugyanolyan hitelesités mellett a vármegyék, székek és a fiscus számára való kiadás is szükségképpen a fejedelem jóváhagyása után kellett, hogy történjék; minthogy pedig a most uralkodó fejedelem a fejedelemségtől távolabb lakik, és a nép akarata és kivánalmai mint a karok közvégzései, hogy törvényekké válhassanak. Ő felségének másképen mint a rendek elnökének és az itélőmestereknek aláirásával tudomására nem juthatnak, sőt, miután a kegyelmes megerősitési leirat egy bizonyos időt veszen igénybe, a rendek az érintett czikkelyt ugy értelmezik, hogy a rendek a maguk nevében, czikkely alakjában, bármit végezzenek is, az addig a mig Ő felsége meg nem erősiti, törvényerőt ne öltsön és azt pecsét alatt, aláirással ki ne adják, hanem eshetőleg csupán csak a levéltárban és a jegyzőkönyvben maradjon; azután pedig, ha a fejedelem azt jóváhagyta, a kinyomtatott czikkely a fejedelem pecsétjével és aláirásával megerősitendő és a czikkely értelmében a megnevezett helyeken elhelyezendő lesz; mindezeket ugy értelmezvén, az a czikkely a fejedelem legfelsőbb hatalmának minden sérelme nélkül megmaradhat.