1748. évi erdélyi törvénycikk

Befejezés

Mi tehát, a mi erdélyi örökös fejedelemségünk és az ebbe keblezett részek, három nemzetből álló összes hü karainak és rendeinek a kérését kegyelmesen meghallgatva és magunk elibe bocsátva, a fent jelzett és az előzetes módon előnkbe terjesztett és adott czikkelyt ezen levelünkbe szóról-szóra bevezettettük és beirattuk és azt, mindazokkal együtt, a melyek abban bennfoglaltatnak, összesen és egyenként, helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tekintvén, ahhoz királyi fejedelmi szives hozzájárulásunkat és hasonló beleegyezésünket megadtuk és ezt a czikkelyt kegyelmesen elfogadtuk s királyi fejedelmi hatalmunknál fogva helyben hagytuk, hatályra emeltük és fent megnevezett római szent birodalmi Kollowráth grófok, meg ezek örökösei és utódai érdekében, örök emlékezetnek okáért kegyelmesen megerősitettük és ezen fejedelemségünk és az abba keblezett részek törvényeit és végzéseit magában foglaló törvénykönyvébe bevezetve, azt ugy mi magunk megtartjuk, amiképen másokkal is, mindenkivel a kit illet, megtartatjuk. Sőt inkább a jelen levelünk erejével és bizonyságtétele mellett elfogadjuk, helyben hagyjuk, hatályra emeljük és megerősitjük. Kelt a mi városunkban, Bécsben Ausztriában, az Urnak ezerhétszáznegyvenkilenczedik esztendejében, januárius hava huszonnegyedikén. Uralkodásunknak a kilenczedik évében.