1751. évi erdélyi VII. törvénycikk

nagyságos Diettherich Frigyes Vilmos szabad bárónak s római szent birodalmi lovagnak, a korábbi országgyülésen történt erdélyi honfivá fogadását törvénycikkbe iktatják

A karok és rendek méltó tekintettel lévén nagyságos Diettherich Frigyes Vilmos szabad bárónak a római szent birodalom lovagjának, főképen az Ő szent felsége kamarai ügyei körül számos éveken át, hüséggel és kitartással akképen tanusitott fáradozására, hogy ez által a valóságos és kétségtelen bárók sorába való bevitelét is kiérdemelte és ezt a fejedelem iránti jó szolgálatra való igyekezetét ugy egyeztette egybe, hogy egyuttal magát a hazai törvények pontos megtartójának is bizonyitotta. A rendek tehát még a korábbi 1748-iki, Kolozsvárt tartott országgyülés alatt, közös akarattal elhatározták volt, hogy ezt a nagyságos báró Diettherich Frigyest és az ő utján, már meglevő fiát, valamint az Isten kegyelméből ezután születendőket, meg férfiágon az ő összes örököseit és utódait is, az erdélyi honfiak közé befogadják, de a rendek elnökének hiánya miatt, mely annak akkor hirtelen történt halála okán következett be, be nem czikkelyezhették; most végre a rendek az iránta való szives hajlandóságukat felujitván, őt az ujabb törvénycikkelyekben kifejezett eskü letétele mellett, a honfiusitási dij elengedésével, az ország valóságos honfiai sorába fölvettnek jelentik ki; megbizván abban, hogy a hazának kedves polgára és a törvényeknek meg az előjogoknak pontos megtartója fog lenni.


  Vissza az oldal tetejére