1751. évi XXV. törvénycikk

a jászokról és kunokról

A jászok vagy filiszteusok és kunok, miután a jobbitások czimén letett tizenötezer forinton kivül, az 1715:34. czikkelyben kifejezett ötszázezer forintnyi összeget, Ő szent felségének ez iránt tett kegyes rendelkezéseihez képest váltságuk és fölszabadulásuk fejében saját pénzükkel kifizették, ősi kiváltságaik, mentességeik és szabadságaik gyakorlatába, a mennyiben ezek az ország törvényeivel nem ellenkeznek, az előbb idézett 34. és az 1655:44. czikkelyek értelmében, Ő szent felségének külön kiváltságlevelével, visszahelyeztetvén, fent nevezett Ő szent felsége kegyes jóváhagyásával jónak látták elhatározni az ország karai és rendei, hogy a jászok és kunok ősi s újolag Ő felségétől is megengedett szabadságaikban, mentességeikben és kiváltságaikban, épségben hagyatván az országnak a nádori és az azzal törvényesen összekapcsolt helytartó hatalomról szóló s külön az 1715:9. czikkely által is megerősitett törvényei, a kiváltságlevél 4-ik pontjában foglalt városaikkal, birtokaikkal, falvaikkal és pusztáikkal, melyeknek birtokában most állanak, mások jogának sérelme nélkül, az 1608:22. czikkely szerint, ezután is megtartatván, sem egészben, sem részben el ne idegenittessenek, hanem teljességökben az ország szent koronája mellett, az ország törvényeivel egyezőleg megmaradjanak és hogy háromezer aranyat vagy ezzel egyenlő értékü tizenkétezerhatszáz forintot, egyenesen az ország nádorispánjának, mint birájoknak, ezentul évenkint fizessenek; végül, hogy a nádor cziméhez, az 1485:11. czikkely szerint, csatoltassék: a jászok és kunok ispánja és birája. Azokat pedig, a mik az Ő szent felségétől ideiglenesen kiadott és az országgyülés elé utasitott szabályzathoz az ország karai és rendei hozzá csatoltak és Ő szent felségének helybenhagyása alá bocsátottak, a királyi jóváhagyás bekövetkezte után, a nádorispán fogja a jászoknak és kunoknak kiadni.