1753/55. évi erdélyi törvénycikkek

Előbeszéd

Mi Mária Terézia, Isten kegyelméből római császárnő, Németország, Magyarország, Csehország, Dalmátia, Horvátország és Szlavonia stb. királynője; Ausztria főherczege; Burgundia, Brabant, Milano, Styria, Karinthia, Krajna, Mantua, Párma, Placentia, Limburg, Luxemburg, Geldern, Württemberg, Felső- és Alsó-Szilézia herczege; a Svábföld és Erdély fejedelme; a római szent birodalom, Burgau, Morvaország, Felső- és Alsó-Lausitz őrgrófja; Habsburg, Flandria, Tyrol, Ferrete, Kyburg, Görcz, Gradiska, Artois grófja és a székelyek ispánja; Namur grófja; a szláv őrgrófság, Pordenone, Salina és Mecheln urnője stb., Lotharingia és Barri herczege, Toskána nagyherczege stb. stb.

A jelen levelünk rendiben adjuk emlékezetre és tudtára mindenkinek, a kit illet: hogy minek utánna Mi, a mi kedvelt erdélyi örökös fejedelemségünk és az abba keblezett részek irányában való állandó és soha meg nem szünő anyai gondoskodásunknál fogva, a mondott fejedelemség és az abba keblezett részek három nemzetből álló összes hű karainak és rendeinek az előző 1753., 1754. és 1755-ik esztendők augusztus 21-ik napjára, ezen fejedelemség Szeben szabad királyi városába közönséges országgyülés hirdetését kegyelmesen megengedtük és az emlitett hü karaink és rendeink, a részükre kitüzött időben és helyen, nagy számban egybesereglettek; némely más, a mi szolgálatunkat és ezen fejedelemségnek a közjavát tárgyazó és maguk között országgyülésileg elintézett nevezetes dolgok között, a mi erdélyi királyi udvari kanczelláriánk utján, az alább irt gróf Kewenhüller honfiusitására, továbbá a peres ügyek felebbezhetőségére és a felség elébe való fölfolyamodásra, valamint a fémcsempészekre és a szász nemzet részéről a bányabiróságban való biráskodásra, meg az okmányok átirataira nézve, a mondott közönséges országgyüléseken, a mi hozzájárulásunk mellett közös akarattal és egyhangu beleegyezéssel alkotott és a rendek elnökének, meg az itélő mestereknek hiteles aláirásuk és pecsétük alatt a szokott törvényes alakban egybeszerkesztett némely czikkelyeket terjesztettek Mi előnkbe; és illő alázattal kérték felségünket, hogy mi azokat a czikkelyeket és a bennük foglaltakat összesen és egyenként, helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tekintvén, s azokhoz királyi jóváhagyásunkat megadván, császári, királyi és fejedelmi hatalmunknál fogva helybenhagyni, megerősiteni és ugy magunk megtartani, mint másokkal is, mindenkivel megtartatni méltóztatnánk. A mely czikkelyeknek a tartalmuk ilyen:

Előbeszéd

Mi, az erdélyi örökös fejedelemségnek és az ebbe keblezett részeknek három nemzetből álló összes karai és rendei, őseinknek nyomdokait követve és épen ugy a legfelsöbb szolgálat és az igazságszolgáltatás, mint a haza közjava, megmaradása és dicsősége iránt töprengve, a midőn Ő szent felségének, a mi legkegyelmesebb fejedelemasszonyunknak az Ő kegyes engedélyével, a korábbi 1753., 1754. és 1755-ik években augusztus hó 21-ikére Szeben szabad királyi városba országgyülésileg egybegyültünk volna, az ezen országgyüléseken tárgyalt többi közügyek között, Ő szent felsége kegyelmes beleegyezésének hozzájárulása mellett, közös szavazattal és mindnyájunknak egyhangu beleegyezésével, bizonyos czikkelyeket alkottunk és szerkesztettünk egybe. Ennek okáért azokat, teljes hódolattal az előbb megnevezett szentséges felség elibe terjesztve, alázattal kérjük, hogy azokat kegyelmesen elfogadni és királyi fejedelmi hatalmánál fogva helyben hagyni, megerősiteni és ugy maga kegyelmesen megtartani, mint másokkal is mindenkivel megtartatni méltóztassék.