1790/91. évi LXV. törvénycikk

az országosan tett ajánlatról

Miután Ő szent felsége a karok és rendek alázatos kérelmét a törvényekben gyökerezettnek elismervén, a szisztovi békekötés tárgyalásaira a magyar nemzetből galánthai gróf Eszterházy Ferenczet, Ő felsége másik császári követével egyenlő tekintélyü és hatalmu követéül küldötte: a karok és rendek kötelességökben állónak vélték, hogy Ő szent felségének nemcsak a király és Magyarország méltóságához és dicsőségéhez illő béke létrehozására, hanem a közbiztonság hathatós védelmére is irányzott gondolkodását és fáradozását előmozditsák, és a háboru költségeinek egy részét magukra vállalják. Azért a követ utasitása végett némely pontozatokat terjesztvén elő, Ő felsége dicső házának és az ország méltóságának védelmére életöket és vagyonukat már előbb főlajánlván, de Ő felsége akkor kegyesen ugy nyilatkozván, hogy most az ajánlatot nem használhatja: azon ajánlatukat az emlitett czél elérésére, az 1741:LXV. tc. föltételei és biztositékai alatt, nemcsak megujitották, hanem azon esetre, ha e tekintetben még bárkinek részéről valamely további akadály merülne föl, Ő szent felsége jóváhagyásával határozták, hogy kebelökből csupán ez esetre a jövő országgyülésig a következőket megválasztván, tudniillik: (Ő királyi fenségén az ország nádorán, az ország primásán s Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok bánján kivül, mint a kik a törvények értelmében különben is mindenkor meghivandók) gróf Zichy Károly országbirót, Ürményi József, királyi személynököt, Balogh Pétert, Horváth Zsigmondot, Almássy Ignáczot, Vay Istvánt, - ha Ő szent felsége ezeknek a helyzet körülményeit és szükségét, melyeket az országggyülés előtt nyilvánossá tenni nem volna czélszerü, föltárandja, akkor ők megértvén a dolgos sürgős voltát, s Ő felsége által minden késedelem nélkül kihirdettetvén az országgyülés, a közboldogság, az ország méltósága és a nemzet becsülete megóvásának leghathatósabb eszközeiről Ő felségével való együttes tanácskozásban s mind azzal a készséggel, melyet a dolog érdeke követel, első sorban fognak határozni; sőt ha ez az országgyülés a rendes országgyülési időszakon kivül tartatnék, a közbiztonság védelméről való gondoskodáson kivül semmi mást nem veendenek tárgyalás alá, hanem csakis a legsürgősebb és késedelmet nem türhető országos ügyeket.