1791. évi erdélyi IX. törvénycikk

az Erdélyt illető külföldi dolgokról és arról, hogy követségekre valamint Oláh- és Moldovaországokban ügyvivőkül erdélyieket is kell alkalmazni

Ő szent felsége a békekötések, a követküldés és a követeknek adandó utasitás körül való felségjogokat, dicsőült elődeinek példájára, magának ezutánra is föntartván, hogy kegyelmét és jóságát, a melylyel az erdélyi nemzetet fölkarolja, e részben is mentül nagyobb mértékben bebizonyitsa, méltóztatott kegyesen kijelenteni, hogy a külföldiekkel való tárgyalásokba bocsátkozás alkalmával, az Erdélyt illető vagy arra kiterjeszkedő ügyekben, a dolog minőségéhez képest, a királyi kormányzó és az erdélyi tanácsosok tanácsával is méltóztatik élni, vagy az országgyülés együttléte esetében a körülményekhez képest az erdélyi karok és rendek kivánságait és javaslatait is kegyesen meg fogja hallgatni, és a béke megkötése után ama béke feltételeit a királyi kormányszék utján a rendeknek közzé téteti. Továbbá a követek kinevezésében, a mi egyedül őt illeti, valamint az oláh- és moldvaországi ügyvivő kirendelésében kegyesen tekintettel fog lenni az arra kellően minősitett erdélyiekre is, még pedig az oláh- és moldvaországi ügyvivők kirendelésében e haza fiainak más hasonlók felett elsőbbséget fog adni.