1791. évi erdélyi XVII. törvénycikk

arról, hogy a nemeseknek a közhivatalok viselésére nézve is egyenlő joguk és szabadságuk van a grófokkal és bárókkal és külön rend alakitásának a kizárásáról

Minthogy a haza sarkalatos törvényei, nevezetesen I. Lajos magyar király 1351. évi 11. czikkelye és a Hármaskönyv I. r. 2. cz. 1. § s 9. cz. 7. § értelmében minden mágnás, előkelő és nemes a szabadság egy és ugyanazon előjogát élvezi, és sem valamely urnak nem lehet nagyobb, sem valamely nemesnek kisebb szabadsága; ennélfogva a nemesi előjognak ezt az egyenlőségét sérthető visszaéléseknek a jövőben való meggátlása czéljából a karok és rendek, a királyi előterjesztések 7-ik és 8-ik pontjának a kapcsán, a jelen czikkely erejénél fogva határozták:

1-ször, hogy a grófi és bárói czimek a nemesi jogok és szabadságok tekintetében nem létesithetnek egyenlőtlenséget, és a grófok és nemesek közt a közönséges jog sérelmével járó különbséget nem szülhetnek vagy külön rendet az erdélyi nagyfejedelemségben nem alkothatnak;

2-szor, hogy bármely tisztség és hivatal elnyerésére nézve nem a czimeket, hanem a törvény szerint megkivánt kellékeket kell tekintetbe venni, és hogy a közhivatalokra a nemesek érdemeikhez és tehetségükhöz képest egyenlőn és az érdemesek mellőzése nélkül alkalmazandók, akár viselnek grófi és bárói czimeket, akár nem;

3-szor, hogy a szolgálat rendében és a nyilvános ülésekben a hivatal régibb korát, egy és uyanazon fokozat szerint kell méltatni, és a grófi vagy bárói czim ne adhasson valami elsőbbséget, hanem a nemesek a grófokkal és bárókkal egyenlően bocsátandók a hivatal idősb voltához képest az elnökség viselésére is.


  Vissza az oldal tetejére