1791. évi erdélyi LV. törvénycikk

a Lipót-féle hitlevél kelte előtt elvett templomoknak, tornyoknak, harangoknak valamint a belső plébániai telkeknek a jelenlegi állapotban való meghagyásáról és a némely vallásfelekezeteknek már megigért és odaitélt kárpótlások megadásáról

A testvéri szeretet és bizalom örökkétartó összhangjának eszközlése és ez által a haza köznyugalmának az állandósitása végett a rendek Ő felségének kegyes beleegyezése mellett közös akarattal határozták, hogy a templomok, tornyok, harangok és a belső plébániai telkek ama vallásfelekezeteknek a kezén maradjanak, a melyeknek birtokában jelenleg vannak, megfizetvén, a némely vallásfelekezeteknek már megigért vagy odaitélt és még meg nem adott kárpótlásokat, egyszersmind annak kijelentésével, hogy ellent nem állván az Appr. Const. I. r. I. czim, 7 Czikkelyének a rendelkezése, egyik bevett vallásfelekezetnek sem szabad ezentul soha a másiknak a templomait, vagy tornyait és plébániai telkeit bármi czim alatt elvenni és elfoglalni, és hogy a négy vallás mindegyike egyházainak és ezek kegyurainak szabadságában álljon bárhol, tudniillik a szabad királyi, a kulcsos és a mezővárosokban, továbbá a majorokban és falukban, valamint bármely más helyen minden akadály nélkül templomokat, tornyokat és iskolákat épittetni, a miképpen az egyes vallások rendeit a jelen czikkely erejénél fogva biztositják az iránt, hogy a négy vallás bármelyikének jelenleg tényleges birtokában levő, valamint a jövőre is bármely időben szabadon épülendő templomok, tornyok, harangok, czintermek, fő- és középiskolák használatában senki sem fogja őket háborgatni.


  Vissza az oldal tetejére