1807. évi VIII. törvénycikk

a perek gyorsabb folyásának előmozditásáról

A perek folyásának előmozditása s ilyenképen az igazságszolgáltatás gyorsitása tekintetéből a karok és rendek Ő szent felsége kegyes beleegyezésével a következőket határozzák:

1. § Az 1729:XXXIX. törvénycikkhez képest, a visszavonás orvoslásával élő fél ügyvédjének visszavont szóváltásait a kapcsolt részekben ugyan mindjárt a visszavonás napján, a királyi itélőtáblán pedig, illetőleg Dalmát-, Horvát-, Szlavonországokban a báni tábla előtt folyó perekben az eddigi szokás szerint az e czélra engedett három nap alatt uj szóváltással pótolni tartozzék; ennek elmulasztása esetén pedig a visszahuzást az eljáró biróság semmisnek nyilvánitsa.

2. § Az 1729:XXXVIII. törvénycikk bővebb magyarázatául határoztatik, hogy a pertiltással élőnek a közvetlenül következő törvénykezési szak még javára essék; ha azonban a pertilalom közbevetése utáni második szakban elmulasztaná eltiltásának elegendő okát adni: ugyanazon törvénykezési szak utolsó nyolcz napja alatt az eltiltás biróilag vettessék vissza.

3. § Az, a ki ezentul a visszaüzésnek törvényes okát nem tudja adni, az 1729:XXXIII. törvénycikkben megállapitott büntetésen felül, egyezőleg az 1729:XVI. törvénycikkbeli, az ellenállásról alkotott törvénynyel, a közbevetett visszaüzés idejétől számitandó haszonvételekben, valamint a költségekben is marasztaltassék el; kivétetvén azonban a jelen intézkedés rendelése alól azon hosszú perfolyásu alapperek, melyek érdemökben már tényleg lefolynak. Mivel ezekben, ha a felek a visszaüzés kedvezményével azután éltek, nem ezen jelenlegi, hanem az eddig érvényes törvény szerint fognak itéletet kapni.

4. § A törvénybe hivó vagy idéző-levelek kiadása csak akkor tekintessék törvényesnek, midőn azokat a törvénybe hivandónak vagy idézendőnek tulajdon kezeibe adják át, vagy uri hatósága alatt álló utján küldik hozzá; avagy ha azt személyesen megtalálni nem lehetne és uri hatósága alatt álló személy nem volna: ekkor a helység birája vagy esküdt embere vagy jegyzője jelenlétében házának ajtajára kell szögezni.

Uri hatóság alatt állóknál pedig nem tekintendők mások, mint a törvénybe hivandó vagy idézendő félnek jobbágyai, zsellérjei s ezeknek feleségeik, valamint szolgálói és szolgái, végül ugyanazon törvénybe hivandó vagy idézendő félnek törvényes koru, még atyai hatalom alatt álló gyermekei.

5. § A törvénybe hivást és idézést bármely birói hatóság elé s különbség nélkül bármely perekben egyedül a szolgabíró, vagy egyedül a megyei esküdt, vagy végül a királyi itélőtábla hites jegyzője is törvényesen végrehajthatja. Azonban a kerületi táblák, szintugy az uri székek, valamint a szabad királyi városok hatósága és a kiváltságos mezővárosok tanácsa elé az illető irnok által történő idézések is érvényeseknek nyilvánittatnak.

6. § Az intéseket, birói eltiltásokat minden esetben a szolgabiró az esküdttel együtt, vagy a királyi itélőtáblának s illetőleg a báni táblának hites jegyzői hajtják végre; a szolgabiróra nézve, esküdtjével együtt, semmi kiküldés szüksége nem forogván fönn.

7. § Egyöntetüség elérése végett ezentul a kereset nem a közhatóságnál, hanem azon birónál nyujtandó be, a ki előtt a per meginditása szándékoltatik: a biró pedig minden további kiküldetés nélkül, megtartván a törvény és szabály szerint megtartandókat, járjon el.