1807. évi XXII. törvénycikk

a mértékek és pénzláb egyenlősitéséről

Ő szent felsége kegyes jóváhagyásával az 1729:XIV. törvénycikk folyományában határozták a karok és rendek:

1. § Hogy a behozandó mértékegyenlőség alapjául ugy a száraz anyagok, mint a folyadékokra nézve, a többiek eltörlésével, csupán a 64 itczés pozsonyi akó, valamint az öl és rőf, nem különben a 64 itczét magában foglaló pozsonyi mérő fogadtassék el. Mivel azonban a hegyaljai vidékek, tekintettel helyi körülményeikre, külön elbánás alá veendők:

2. § A szorosan vett hegyaljai vidékek meghagyatnak azon mostani gyakorlatukban, mely szerint a borokat hordónkint szokták eladni, ugy azonban, hogy a hegyaljai boroknak való edények befogadási képessége megmásithatatlanul pozsonyi mérték szerinti két és fél akóra állapíttassék meg.

3. § A kádárok csalásának hathatós ellenőrzése tekitnetéből általánosan határoztatik, hogy az általuk készitett edényeket eladásra ki ne állithassák, mielőtt azok befogadó képessége a helyi hatóság által megvizsgáltatott és hitelesség jeléül a törvényhatóságnak az ürtartalmat mutató bélyege az edényre rá nem süttetett: a hiányos edények használata ugy a nemeseknek, mint a nem nemeseknek az 1659:LXXI. törvénycikk büntetése alatt megtiltatván. Ha pedig a helyi hatóság a közbizodalommal visszaélne, és a kádárok csalását elnézvén, a hiányos edényre rásütné a bélyeget, szabadon meghatározandó büntetés alá essék. Ennek további következményeképen:

4. § Ugy a száraz anyagok, mint a folyadékok mértékei egyformára alakitásának határideje Keresztelő szent János ünnepével, mely az 1808. év junius 24. napjára esik, veszi kezdetét.

5. § A kádárok azonban mindjárt a törvény kihirdetésével kötelesek lesznek ezen rendelkezéshez alkalmazkodni.

6. § Mivel a helyi körülményektől s főképen a fa árától függ, hogy bélyegzési dij czimén mennyit kelljen fizetni? - a bélyegdij meghatározása, a helyi körülményekre való tekintettel, a köztörvényhatóságokra bizatik.

A kereskedők károsodásainak elháritása végett továbbá, melyek az ország némely, de főleg felső részeiben a pénzszámitás különféle módjából szoktak következni, valamint a kereskedés és egymással való közlekedés könnyitése czéljából is határoztatik:

7. § Hogy a pénzszámitásban való egyformaság a rénes forintok utján általánosan behozatván, a többi forintfajták mindenütt szüntettessenek meg.

8. § Az ezek ellen vétőket és a törvény áthágóit az illető törvényhatóságok a vétkesek állapotához képest fenyitsék meg.