1836. évi II. törvénycikk

az Ország Szentséges Koronájának Őrjeiről

Az Ország Szentséges Koronája mind két Őrjeinek hivatalaik, egyik ugyan Miháldi Báró Splényi Jósef, Császári királyi Aranykulcsosnak és belső titkos Tanácsnoknak, - a másik pedig Végh István, Arany-Sarkantyús Vitéznek, a Szent István Apostoli Király jeles Rendje Commendátorának, Cs. kir. Aranykulcsosnak, belső titkos Tanácsnoknak, és Baranya Vármegye Fő-Ispányának halálokkal megüresedvén, - az Ő Felsége által mind a Római Catholicus, mind az Evangelica Vallástételt követő személyek közzül előterjesztett kegyelmes kijelelés után, az Ország Rendei Buzini Gróf Keglevich Gábor, Cs. kir. Aranykulcsost, belső titkos és királyi Helytartótanácsi Tanácsnokot, kir. Al-Kincs-Tárnokot, a Magyar Udvari Kamara Al-Elnökjét, és Nógrád Vármegyének Fő-Ispányát, ki a Korona-Őri hivatalt királyi kegyelmes intézkedésből eddig is folytatta, a Király és Haza eránt bebizonyított jeles érdemei és hiv szolgálatjai tekintetbe vételével, abeli hivatalába egyesült akarattal elválasztották, s megerősítették; másik Korona-Őrnek pedig Szilasi és Pilisi idősb Szilassy Jósefet, a Szent István Apostoli Király rendjének Vitézét, Cs. kir. belső titkos Tanácsost, a hétszemélyes Fő-Törvényszék Biráját, és Torna Vármegyének Fő-Ispányát, szinte a Király és Haza eránt szerzett jeles érdemei és hosszas szolgálatjaira való tekintettel elválasztották; kik is a hitet Ő Felsége és az Ország Rendei előtt letették.

Feljebb említett néhai Báró Splényi Jósefnak, és Végh Istvánnak örökösei tehát, a Koronához tartozó kulcsoknak általadására nézve ezennel megnyugtatnak és feloldoztatnak.