1836. évi IV. törvénycikk

a Jobbágyok költözése eseteiben tartandó módról s rendről, és ugyan azon költözés következményeiről

1. § Akármelly költözni akaró nem csak minden úri- és köz-tartozásaira, de magányos adósságaira nézve is eleget tenni köteleztetik: ha mindazáltal a földesúri- és köz-tartozásait leróvja, a magánosokra nézve pedig a hitelezőktől elfogadott kezességet állít, őtet letartóztatni nem lehet. A vagyon hijánya esetében pedig azt kell tenni, mint a hazai Törvények rendelnek.

2. § Minden költözendő saját földes-Urától Elbocsátó - és az Al-Ispán, vagy illető Szolga-Birótól ingyen adandó Uti-levelet szerezzen; ugyan azért a költözés esetében az elmenés időhatárául Sz. Gergely Pápa napja szabatván ki, az eránt a helybeli Előljárók jelenlétében September 1-ső napja előtt kell az Uradalomnak jelentést tenni.

3. § Ha a földes Úr, mihelyt a költözni akaró az 1-ső és 2-ik szakaszokban foglalt kötelességeit tellyesítendi, Elbocsátó-levelét ki nem akarná adni, a Jobbágy az Al-Ispánhoz folyamodjék, ki előtt, ha a panasz eránt általa késedelmezés nélkül kihallgatott Földes-Uraság megtagadásának törvényes okát nem adhatná, csupán az Al-Ispánnak bizonyítványával - mellybe e környülállás is be lészen iktatandó - szabadon elmehet, az Al-Ispán pedig az egész dolog folyamatát megvizsgálás végett, a közelebbi Köz-Gyülés elébe terjeszteni köteleztetik.

4. § Azon váratlan esetre pedig, ha valamelly földes Úr a költözni akaró Jobbágyot még ezután is letartóztatná, az Al-Ispán segéd Bírótársaival az illy Jobbágyot - ha a szükség úgy hozná magával - hatalom-karral is, de a mellyet mindég előbb a Köz-Gyülésben kell megitélni s elhatározni, a letartóztatás által okozott, s a Felek voltaképi meghallgatása után kitudandó károk és költségek megtérítésével, rövid uton szabadon bocsáttassa-el, ezen kivűl a Tiszti-Ügyésznek a letartóztató ellen 200 forint büntetés megvételére keresete leend, melly sommának fele a Megye házi pénztárát, fele pedig a letartóztatott Jobbágyot fogja illetni; ellenben a Jobbágyot az Uradalom, vagy a 3-dik szakaszban érintett esetben az Al-Ispán bizonyítványa nélkül befogadni, az illető tiszti Ügyész felperessége mellett megveendő, és egészben a Megye házi pénztárának jutandó, szinte 200 forint büntetés terhe alatt szorosan tilalmaztatik.

5. § Ha valamelly Helységnek számosb, vagy minden lakossai szándékoznának lakhelyöket elhagyni, mihelyt ezen törekedés a földes Urnak tudtára esik, azt az illető Törvényhatóságnak tüstént jelentse be, ez pedig, a melly külömben is az 1790/1 esztendei 35-ik törvénycikkely rendeleténél fogva illy esetekre felvigyázni köteleztetik, annak okát és eredetét, a lakosok és földes Úr annak rendje szerint leendő kihallgatása mellett, szorgalmasan nyomozza, és ha némely alapos okok adatnak elő, ezeket jó móddal elhárítani iparkodjék, a mit nem eszközölhetvén, ugyan azt a Megye a fennforgó környülállásokkal együtt, a dolognak addig is egész voltában leendő fentartása mellett, a kir. Helytartó-Tanácsnak bejelenteni, ez pedig, a szükségképen megkivántatott intézeteket, a Törvény értelmében tegye-meg.

6. § Mivel a jobbágy-telki állomány javítására fordított munkának illő bére, a III-dik Rész 30-dik Czímje szerint, a Jobbágyoknak igazságos tulajdona, hogy azok akár ettől, akár a költözés törvényes hasznaitól el ne essenek - az I-ső rész 40-ik Czímjének rendelete fentartatván - minden Jobbágynak, vagy Zsellérnek megengedtetik: hogy a telekbe tett költségeket és javításokat, a teleknek és jobbágyi állományoknak haszonvételével együtt, szabad adás-vétel utján - a saját földes Urat, és ugyan azon helység köz-birtokossait, s a Községeket kivéve - más akárkinek eladhassa, a ki egyszersmind ezen haszonvétellel egybekötött minden úri- s a következő XI-ik törvénycikkely által megállapított köz-terheket tartozzék viselni.

7. § Az említett szabad adás-vevés sikeresítésére megkivántatik:

a) A földes Úr megegyezése; de hogy ennek önkényes, igazságtalan, s ezen Törvény 4-dik szakasszában megállapított büntetés alatt tilalmazott ellenzése által a czél elérése bizonytalan ne legyen, az igazságos megtagadás esetei csak azok lehetnek, mellyekben a Jobbágy elmozdításának helye lészen; a beköltözendő külföldiekre nézve pedig meghatároztatik: hogy közűlök mind azok, kik a hozandó Törvény elvei szerint lakosságot nyerendenek, jobbágytelki haszonvételt szerezhessenek.

b) A béjegyzés; melly végre a Jegyzőkönyvnek egy példánya a Földes-Úrnál, másik pedig a helybeli Községnél fog tartani; mellyben minden adás-vevés a Földes-Úr megegyezésével kötött szerződés szóról szóra beirattassék; hogy ha pedig a vevő Jobbágy hibája miatt a béjegyzés elmulasztatik, a szerződés megsemmisítettnek tekintessék. A béjegyzés taksája végre még az olly helyekben is végképes eltöröltetik, hol eddig gyakorlatban volt; - fenntartatván e részben az eddig kötött Urbéri szerződések eránt a következő VIII-dik törvénycikkely rendelete.

Egyébiránt nyilván rendeltetik: hogy a szabad adási tehetőséggel élni akaró jobbágy, ha külömben a jelen törvénycikkellyel megállapított feltételeknek tökéletesen eleget tett, a telek haszonvételét akár mikor, s jelesen a 2-dik §-ban meghatározott időhatáron kivűl is, a vevőre általruházhatja.

8. § Kijelentetik továbbá: hogy minden illyes adás-vevésekben az urbéri rendbeszedési jus fennmarad; - minél fogva:

a) Az illyes adás-vevések az egész határ öszvesítésének (commassatio) semmikép akadályul nem lesznek.

b) Azon esetben, ha az eladás által másra szált illyes jobbágy-telkek a törvényes mértéket felül haladnák, az azoknak haszonvételét bíró Jobbágyok az elébbeni felesleges mennyiséget új rendbeszedés alkalmával tellyességgel nem kivánhatják, hanem az Ország külömböző helyeinek osztályozata (classificatio) szerint meghatározott törvényes mértékkel, tartoznak megelégedni; - ugy viszont, ha a telek törvényes mennyiségében hiány volna, az esetek külömbségéhez képest, vagy az állományok pótoltassanak ki, vagy az ezektől járó tartozások szállíttassanak le.

c) Olly helyeken, hol a legelő még a közös, az adás-vevések a törvényesen eszközlendő urbéri rendbeszedést, következőleg az elkülönözést, vagy megszorítást sem fogják akadályozni, valamint az előbbeni köz-használatnál fogva a törvényes járandóságon felül, a legelő haszonvétele sem terjesztethetik ki.

9. § Ezen adás-vevéseknek eseteiben a jobbágy-telkek külső illetőségeit a belsőtől akármi módon elszakasztani, vagy a telkeket a földes Uraságnak megegyezése nélkül szétdarabolni szorosan tiltatik.

10. § Hogy azonban számosbb teleknek kevés kézbe jutásából kár ne következzék, a legnagyobb mennyiség, mellyen felül ugyan azon egy vevőnek egy községbe urbéri telkeket szerezni nem szabad, olly módon állapíttatik-meg: hogy azon helyekben, hol az urbéri birtok 40 egész jobbágy-telki állományt felül nem halad, csak egy egész telket, - hol pedig az egész urbéri telkek mennyisége ezen számot felül haladja, ott, jelesül 40 telektől fogva 80-ig bérekesztőleg két telket, - 80-tól fogva 120-ig bérekesztőleg három telket, - végre, a melly helyeken az egész úrbéri telkek mennyisége az utóbb érintett számon túl megy, ott négy s nem több egész telket, vehet meg ugyan azon egy személy.

Kivétetnek azonban a következő esetek:

a) Ha örökösödés vagy végintézetnél fogva valamely telkek ollyanra szállanak, ki már a kiszabott legnagyobb mennyiséggel bir;

b) ha a telkek - fenntartatván az 1741-ki 8-dik Törvény rendelete *  - birói Itélet mellett követelés fejében adattatnak által, vagy a hitelezők öszvehivása vagy árverés alkalmával a megbukott Jobbágynak telkeit valaki, mint legtöbbet ígérő, szerzi meg;

c) ha a telek elhagyatott, s más senki annak mivelését felvállalni nem akarná;

d) ha valamely Jobbágy több, véle bár egy kenyéren élő fiai közűl egyiknek vagy másiknak külön lakhelyéül a meghatározott számon felül is szerezne telkeket; s végre

e) ha valamelly helységnek telekjei nem egész vagy fél házhelyekre, hanem más arányban, t. i. 1, 1/2 vagy 5/4-rész telekre volnának kiszabva, és a Földes-Ur az illy állományok felosztásába meg nem egyeznék; mert ekkor, ha például, az előre bocsájtottak értelmében két telek szerzésére képes Jobbágy egyenként 5/4 részből álló két telek vétele által, már két egész helynél is többet szerezne, a Földes-Ur azonban ezen állomány eldarabolását meg nem engedné, az ebből eredő felesleget is szabadon megtarthatja.

Egyébiránt ez eddig szerzett urbéri telkek, ugy szinte Temes, Torontál, és Krassó Vármegyék, s az Országnak más helyei és Községei, mellyekben az urbéri telkeknek szabad adások-vevések eddig korlátlanul divatozott, e Törvény rendelése alá nem tartoznak.

11. § Ezen kivül minden zálog, vagy ehez hasonló lekötés czíme alatt teendő adás-vevések, a szerződés megsemmisítése, és a rajta fekvő pénznek elvesztése alatt átalján fogva tiltatnak.

12. § A telkes Jobbágyok és urbéri Zsellérek elmozdításának - fennmaradván az I-ső Rész 40-dik czím rendelete - következendő esetekben lészen helye:

a) ha a telkes Jobbágy, vagy urbéri Zsellér az úri és köz-terhek viselésére nyilván elégtelen lenne; még pedig ha tulajdon vétke miatt, a következő §-ban meghatározandó mód szerint, azonnal - külömben pedig, miután nékie tehetségének helyreállítására egy esztendei határidő engedtetett; - ha tovább

b) nagy, és a Közönségre nézve veszedelmes kicsapongásokban, - vagy

c) ha a jobbágyi kötelességére nézve az Uraság kárával több izbeli nyilvános nyakasságban vétkesnek találtatnék.

13. § Az elmozdítás egyedül urbéri uton fog végrehajtatni; szabad lévén a Törvény értelmében a feljebbvitel.

Az elmozdító végső Itéletnek kihirdetése után három hónap engedtetik a telkes Jobbágynak, vagy urbéri Zsellérnek, hogy az alatt a kiegyenlítendőknek kölcsönös kiegyenlítése megtörténhessék, s egyszersmind ő más lakhelyről gondoskodhassék; - ha e törvényes időhatár alatt a telkes Jobbágy, vagy urbéri Zsellér javainak eladása által magáról máskép nem gondoskodott volna, annak saját épületei s javitásai, a telek haszonvételével együtt, törvényes bizonyság s Tiszti-Ügyész jelenlétében, árverés utján fognak eladattatni, ezeknek árából úgy mint a költözés egyéb eseteiben, mindenek előtt a tartozások lerovatván, a fennmaradó somma magának a telkes Jobbágynak, vagy urbéri Zsellérnek kezébe adattassék.

14. § Ha a telkes Jobbágy vagy urbéri Zsellér törvényes elmozdítása esetében az előbbi §-ban rendelt árverés foganat nélkül maradna, vagy bár melly oknál fogva más Jobbágy béfogadásának szüksége támadna, a földes Úr azonban ezt mindjárt nem tellyesíthetné, az illyetén telek elhagyása esetén az illető Szolga-Biró különösen, még pedig hivatala elvesztése, s a kár megtérítésének is egyedül önön személyére szorított terhe alatt, tartozik kihirdetés végett a megyének legközelebbi Közgyülésére bejelenteni, a Megye pedig, míg a telek megszállítása maga módján eszközöltethetik, a dolog mivoltához képest, előre bocsájtván az elhagyatás okai eránti vizsgálatot, az illető községet hathatósan arra birni igyekezzék, hogy az illy telek mivelését a véle járó hasznokkal és terhekkel vállalja magára. Ha pedig a vizsgálatból kisűlne, hogy a telek haszonvehetetlenné lett, vagy a földes Ur kegyetlenkedése miatt hagyatott el, ily telek az első esetben a mennyire akár részében, akár egészen egyátaljában haszonvehetetlen, vagy a tartozások mértékére nézve szállíttassék le, vagy az úrbéri telkek számából töröltessék ki, és az az eránti határozat, a dolog addig egész voltában leendő fentartása mellett, a kir. Helytartó-Tanácsnak jelentessék fel, az utóbbi esetben pedig a földes Úr ellen a kegyetlenkedés büntetésére intézendő keresetnek leend helye; azon elhagyott telek pedig megszállításáig, - mire az 1723-dik esztendei 18. törvénycikkely értelme szerint minden elhagyott telekre nézve ügyelni kell, - a Községnek, vagy akárkinek ki azt mivelni akarja, használás végett a szokott terhek viselése mellett adassék által. Egyébiránt a mennyiben illy telekre a Megyében Jobbágy nem találkoznék, az a kir. Helytartó Tanácsnak jelentessék be.

15. § A Jobbágyok és Zsellérek gyermekeinek a szabad költözhetést, - fenntartatván a törvényes atyai hatalom - megtagadni, következőleg mesterség-tanulástól, vagy akár mi más tisztességes életneme követelésétől őket eltiltani, semmikép nem lehet, kiknek a költözés esetében nem a földes Úr Elbocsájtó-, hanem egyedül a Vármegyei Tisztviselő Bizonyító-levelére lesz szükségök. Ezen rendelet a házatlan Zsellérekre is kiterjesztetvén, úgy mindazonáltal, hogy ezek eleve kötelezéseiknek mindenkép eleget tegyenek.


  Vissza az oldal tetejére