1836. évi IX. törvénycikk

a községeknek belső igazgatásáról

1. § A Község Birája a Földes-Úr által kijelelt legalább három alkalmatos lakosok közűl - az esküdt emberek pedig és Kis-Bírák minden földes-úri kijelentés nélkül, és ugyan mind ezek, mind amaz olly helyeken, hol az eddig divatozott gyakorlat szerint a helybeli lakosok öszvessége minden külömbség nélkül befolyt az Előljárók választásába, továbbá is ezen módnak megtartásával, - egyebütt pedig, hol eddig bár melly külömböző választási módok divatoznak, minden a helységben vagy annak határában házat, vagy egyéb fekvő javakat biró, és a választáson jelenlévő helybeli lakosoknak egyenként számítandó szavazatával esztendőnként fognak választani; - a közbirtokosokra nézve a Bíró választása eránt az rendeltetvén különösen: hogy ha azok magok közt három nap alatt sem egyeznének-meg a kijelelendők eránt, illy esetben az illető Szolga-Bíró a községnek bíróságra alkalmatos három személyeket választás végett terjesszen elő.

Jegyzőt pedig, ki jó erkölcséről és ügyességéről ösmeretes, a Földes-Úrnak jóváhagyása mellett az illető Község szabadon fogad, melly jóváhagyás megtagadása esetében a Megye Közönsége a fennforgó nehézségeket elintézi, és minden esetre arra fog figyelmeztetni, hogy a Községek Jegyzők nélkül ne maradjanak.

A helybeli Bírák és Esküdtek egy esztendőnek leforgása előtt nem fosztathatnak meg szolgálataikról, ha csak kötelességök nagyobb elmulasztásával nem terheltetnének, vagy egyéb fontos körülmények másnak béhelyheztetését szükségessé nem tennék; a Jegyzők pedig vétségöhez képest, vagy más szükség úgy kivánván, a szerződési idő lefolyta előtt is, a Földes-Úr előre-tudtával a Községek által szolgálatjaikból elbocsájthatatnak.

Egyébiránt azon Községek, mellyek eddig Jegyzőiket, s Elöljáróikat az uraság minden befolyása avagy jóváhagyása nélkül szabadon választották, s illetőleg felfogadták, ezen szokások mellett ezentúl is meghagyattatnak.

2. § Ne hogy a Jobbágy-Községek köz-haszonvételei és jövedelmei egyedül a tehetősebb lakosok javára szolgáljanak, azoknak rendes igazgatására, és ha csak be nem bizonyíttatnék, hogy a házi gazdálkodás nagyobb hasznot hajt a Községnek, nyilvános árverés útján haszonbérbe adására, a Községek az Uraság által szoríttathatnak; honnét a haszonbérbeni kiadásoknak s az ollyatén haszonvételek vagy közös jövedelmek a végre tartandó árveréseknek alkalmával, a helybeli Bíró és Elöljárók azt a Földes-Uraságnak idejekorán, és a végre bejelenteni tartoznak, hogy vagy maga a Földes-Úr, vagy Tisztje minden közbejöhető csalárdság, vagy alattomos egyetértés megakadályoztatása végett jelen lehessen, és a történteket meghitelesíthesse, ha csak a haszonbérlésbe maga az Uraság szándékozna befolyni, melly esetben az ollyattén árveréseken köz Tisztviselőnek jelen lenni, és felügyelni kelletik.

3. § Miután a köz-adó az illető helyekre kivettetett, az eránt az Uraság a Község Bírái és Előljárói által a végett tudósíttassék, hogy felügyelési jussánál fogva az adónak jobbágyaira való személyenkénti kivetésébe befolyhasson; annak beszedésébe azonban soha se avatkozzék.

4. § Minden esetben, de leginkább ha nincs, vagy olly csekély a köz-jövedelem, hogy a Község szükségeit az adófizetők által kell pótoltatni, a Jegyző a bíróval s helybeli Elöljárókkal - meghallgatván a Községet - minden állandó, és az esztendő leforgása alatt hihetőkép előfordulandó köz költségekről minden esztendő elején jegyzéket készítsenek, s azzal azt is, mi módon sikereltethetik legkönnyebben az érdeklett költségek felosztása, s egyszersmind azoknak a Község közjövedelmei hozzájárultával eszközölhető lerovását az Uraságnak mutassák be; kinek kötelességében fog állani, azon jegyzéket megvizsgálni, s a kitételek valóságát megtudván, helyben hagyni. Ha pedig a Földes-Urak, vagy Tisztjeik azon vizsgálatot a bemutatás napjától számított egy hónapnyi idő alatt meg nem tennék, annak haladék nélküli teljesítésére a járásbeli Szolga-Bíró köteleztetik; - a Községek attól, hogy az Uraság előre tudta nélkül adósságokat csinálhassanak, továbbá is eltiltatván.

5. § A Község számadásásait minden esztendő lefolytával a Földes-Urak vagy magok, vagy Tisztjeik által vizsgálják meg, s egy úttal mind azokat, mik a számadás vizsgálatával, és megbírálásával kapcsolatban vannak, rendeljék el. Hogy pedig ezeknek az Uraságok részéről történhető elmulasztásával a Községek ne károsodjanak, minden esztendő első felében a járásbeli Tisztviselők pontosan összirván azon Jobbágyi Községeket, mellyeknek közelebb múlt esztendei számadásaik az illető uraságok által meg nem vizsgáltattak, arról jelentéseiket a legelső Megyei közgyülésre adják be; mi is megtörténvén, az olly számadásoknak, az uraság költségére leendő megvizsgáltatása eránt a Megye részéről szükséges intézetek tétessenek.

6. § Mihelyest a község lakosai közűl, a szülőknek bár mellyike meghalálozván, árvákat hagy maga után, - a helybeli Bíró két Esküdttel, és a Jegyzővel a megholtnak vagyonát szemmel tartsák; sőt ha a szülőknek egyike sem lenne életben, a vagyon bátorságáról is gondoskodjanak; s egyszersmind azon esetet nyomban mind az Uraságnak, mind a járásbeli Szolga-Bírónak is, - ki az eránt a Megyének tudósítást tenni köteles - bejelentvén, az árva egész vagyona felől az Uraság közbejöttével tökéletes összveírást készítsenek, mellynek egy példánya a községnél is mindenkor megtartassék. Természetes, vagy végintézetbeli gyámatya nem-létében, az Uraság meghallgatván a Községeket is, e végre alkalmas tulajdonokkal biró személyt maga előtt esztendőnként adandó számadási kötelességgel, s az árvák vagyonához irányzandó mértékletes jutalom mellett - a mennyiben senki olly alkalmatos nem találkoznék, ki ingyen szolgálni akarna - gyámatyának fog nevezni, s egyszersmind köteleztetik mindenképp arra ügyelni, hogy mind az árvákra, mind vagyonokra szükséges gondviselés fordíttassék; nem lévén helye akár ezen czím alatt, akár az öszveírás alkalmával valamelly taksáltatásnak, vagy napi díjoknak.

Minthogy ezen gondviselés a jobbágyi kapcsolattal viszonyos legfőbb úri-kötelességek közé tartozik olly Földes-Urak, kik ezen tisztöket nem teljesítik, s kiknek elmulasztása által az árva vagyona főképen a szükséges felügyelés hiánya miatt akár az eredeti öszveírás, akár a gondviselés ideje alatt kárt szenvedett; kötelesek lesznek az illető örökösöknek minden veszteségét arra az esetre kipótolni, ha a kár a vagyon eránti rendelkezésbe és gondviselésbe befolyt helybéli Előljárók, Uraság tisztjei, és gyámatyák által (a mennyire t. i. a kár ezek vétségének lenne tulajdonítható) meg nem téríttethetnék, a hol pedig a kár egyedűl az Úr vétsége által történt, csak ő maga tartozzék kárpótlással; - az e részbeni kérdés elővétele és elitélése a Tiszti Ügyész felperessége mellett a megyék Törvényszékére tartozván.

7. § Ha valamelly kisebb korú gyermekkel elmaradott özvegy anya más földes Úr Törvényhatósága alá akar költözni, bátor az ollyatén gyermekek atyai vagyona az előbbeni földes Úr felügyelése alá tartozik, mindazonáltal az árva vagyonának már meglévő, vagy az özvegy elmenetelével készítendő öszveirása rendszerint mindenkor az illető földes-urasággal, vagy azon Tanácscsal, mellynek Törvényhatósága alá költözik az özvegy, közlendő lészen.

8. § Magában értetődvén, hogy a gyámság alatt lévők gyámatyjoknak a földes-uraság által helyben hagyandó megegyezése nélkül vagyonokról nem rendelkezhetnek; a gondviseletek következő eseteiben is mind azokat megtartani kelletvén, mellyek a gyámságra nézve rendeltettek.

9. § Hasonlóan ha valamelly Jobbágy magzatok nélkül mulna ki e világból, köteleztetnek a Biró és a helybeli Előljárók azt az Uraságnak, kit a végrendelet nélküli világos magvaszakadásnak esetében az örökösödés illet, nyomban bejelenteni; - a 3-dik rész 30-dik Czímjének rendelete oda terjesztetvén ki: hogy a Jobbágyok ezentúl, minden, akár ingó, akár ingatlan szerzett vagyonaikról teljes végrendelkezési szabadsággal birjanak.


  Vissza az oldal tetejére