Az Úriszékek hatósága minden olly tárgyak tekintetében, mellyek eddig oda tartoztak, a Jobbágyokra nézve továbbá is olly móddal állapíttatván meg: hogy a Jobbágyoknak ezentúl is első folyamodási úton a Földes-uraság nevében és költségein szolgáltassék ki az igazság, - azon Úriszékek eránt jelesen, Mellyeken a Földes-Úr és Jobbágy közti perek fognak folytatni, következők rendeltetnek:
Ollyattén Úriszékeken a Földes-Úr maga, vagy tisztjei soha Előlülők, vagy köz-bírák nem lehetnek, hanem a Földes-Úr maga helyett Előlülők mást, a Törvények értelmében részrehajlás nélkül valót, még pedig Táblabirót nevezni tartozik; két Meghivottakat továbbá, de semminémü törvényes kifogás alá nem eshetőket, a Törvénytudók közül, ugyan a Földes-Úr választhat, kik a bírói hitet - ha még le nem tették volna - az Úri szék előtt letenni köteleztetnek; - a Megyék köztisztviselőit is (az Al-Ispányi, Szolgabirói, Esküdti, Jegyzői, és Tiszti Köz-Ügyészi hivatalokat viselők, és a rendes fizetést szedő Táblabirák kivételével) ollyatén úriszéki Előlülőnek, valamint Meghivottaknak is alkalmaztatni lehetvén, ezek mindazonáltal ugyan ezen perekben a Törvényszéki vizsgálatkor szavazattal többé nem birván.
A törvényes bizonyság, s egyszersmind közbirói minémüségi jelenlétre az illető járásbeli Szolgabiró, s Esküdt hivatassanak meg, ha pedig ezek törvényesen megakadályoztatnának, vagy törvényes kifogás alá esnének, helyettök mások, úgy szinte a (birói szavazattal azonban nem biró) tiszti Köz-Ügyész még akkor is, ha a Jobbágyok valamelly más magok által választott Ügyvéd segedelmével élnek, a köz-adó alapjaira leendő felügyelés végett, mindenkor a Megye Közönsége által küldettessenek ki. - Az itélet-hozásra a feljebb előszámlált öt Itélők jelenléte mindenkor s olly nyilvános meghatározással lesz szükséges, hogy azon feljebb kijelelt Itélők számát bár melly tekintetből soha szaporítani, vagy kevesíteni ne lehessen. Uriszéki Jegyzőt pedig, a ki azonban szavazattal nem bírand, a Földes-Úr (saját Ügyészeit, és Tisztjeit, vagy más törvényes kifogás alá eshetőket kivéve) szabadon nevezhet.
1. § A Jobbágy urbéri panaszát az Uraságnak jelentse be, és ha ott 15 nap alatt orvoslást nem nyerne, a Fő- vagy Al-Ispánhoz, vagy a járásbeli Szolgabíróhoz folyamodjék, ki a Megye gyülését, vagy illetőleg maga kiküldettetését sem várván be, a felek kihallgatása mellett a panaszt nyomban vizsgálja, s illetőleg vizsgáltassa meg; - azon alkalommal a vizsgáló Tisztviselő mindenek előtt a panaszt barátságos úton elintézni igyekezzék, és minden esetre intézetei sikeréről a legközelebbi közgyülésre környüállásos, s a panaszlóknak annak idejében ingyen kiadandó jelentést tegyen.
2. § Az egyezés nem eszközöltethetvén, a mint erről a Megyének tudósítás tétetik, a Megye Közönsége Uriszék tartására megszabott záros határidőt fog tüstént rendelni az illető Földes-Urnak a végett, hogy a felek közt fenforgó egyetlenség a Megye Közönsége által rendelendő Tiszti-Ügyészi pártfogás mellett, ha a panaszló azzal élni akarna, az Uriszéken maga módja szerint vizsgáltassék meg, s a dologra tartozó segéd adatokkal illendően elkészítendő, és minden halasztást okozó kifogások elzárásával bevégzendő per, azon Uriszék által rendet tartólag itéltessék el, s a törvényes bizonyság által birtokon belüli megvizsgálás végett, a Megye Törvényszékének adattassék bé.
Hogy ha pedig az Uriszék tartása a Megye Közönsége által rendelt határidő alatt elmulasztatnék, ekkor a közelebbi köz-gyülésből az Uraság költségeire egy olly urbéri-szék szerkesztessék egybe, melly első folyamodású Itélő-széki minéműségben a kirendelendő határidő alatt késedelem nélkül biráskodjék, s a mellynek tagjai is a Közönség által neveztessenek ki.
Végre, hogy ha némelly Földes-Urak csekély jövedelmeik miatt az illy Uriszékek költségeit tetemesebb károk nélkül nem viselhetnék, hogy a szükséges költségek fogyatkozása miatt az igazság kiszolgáltatása fel ne akadjon, a Megye Közönsége mindig illy esetben a Földes-Úr, vagy az ennek Uriszéke előtt perlekedni akaró Jobbágyok folyamodására szerzend magának tudományt abéli tehetetlenség felől, s az elesmertetvén, az olly földes-Úr és Jobbágyai közti perekre nézve az első folyamodású Itélő-széki biráskodás kötelessége a Megye köz-gyűléséből az illető tagoknak is kinevezésével rendelendő Uriszék által, s minden napi-díj s költségi illetőség, úgy szinte a honi pénztár és adózó nép terheltetése nélkül fog teljesíteni.
3. § Ha a Földes-Urat illető urbéri tartozások világos szerződés, vagy a Törvény rendeleténél fogva semmi kétséget sem szenvednének, és a Földes-Úr az ily adózások megvételének folyvásti gyakorlatában volna, s ha ezen felül azok eránt még addig a Jobbágyok részéről semmi panasz fel nem terjesztett, következéskép a dolog még villongási-állapotra nem jutott, ez ezen engedetlen jobbágyai ellen perre fakadni nem köteles, hanem azokat földes-úri hatóságánál fogva, a helybeli Elöljárók jelenlétében, világos olyatén tartozásaik teljesítésére - testi büntetés nélkül azonban - végrehajtással is szoríthatja; és megfordítva, ha valamelly Jobbágy eddig békességesen használt urbéri tartozmányaiból, és haszonvételeiből cselekvőleg kivettetnék, ezt a Szolgabiró Esküdt társával, meghallgatván a földes Uraságot, ha a panaszt, s az esztendő és egy nap alatt történt kiüttetést valóságosnak találandja, a károk és költségek megtérítésén felűl, előbbeni használatába helyheztesse vissza; és végzését a Megye Közgyűléséhez adja bé; - mind két esetben az urbéri út fennmaradván.
4. § Ha a perek kiváltságból, vagy az Úrbértől külömböző jus czíméből erednek, vagy pedig az urbéri kötések megerőtlenítése végett indíttatnak, ezeket, a legfőbb Itélőszékig birtokon belől lehető feljebbvitelök megengedésével, a Törvény rendes útján kelletik folytatni; azon perek pedig, mellyek tárgyáúl az Úrbérből, vagy ennek következésében kötött szerződésekből származó kérdések szolgálnak, az Uriszék, mint első folyamodású Itélő-szék előtt lesznek indítandók s lépcsőnkénti úton hasonlókép a Királyi Helytartó-Tanács birtokon belőli megvizsgálása alá tartoznak. - Minden itéletek pedig, mellyek jövendőben urbéri perekben, vagy az első folyamodású biróság, vagy a feljebbvitel útján (következőleg a Kir. Helytartó-Tanács által is) hozattatnak, a Törvényeken alapult, és soronként előszámlálandó okokkal lesznek támogatandók.
5. § Hogy a Jobbágyok úgy öszvesen, mind külön külön minden tekintetben és így földes Uraik eránti viszonyaikban is, minden önkénytől menttek, vagyonaikra és személyeikre nézve voltaképen biztosítottak legyenek, - azon eseteken kivűl, melyekre nézve már az előbbi törvénycikkelyek rendelkeztek, a Jobbágyi kapcsolatból eredő urbéri több egyéb rendetlenkedések, és kihágások megfenyítése eránt e következők határoztatnak:
1-ször. A Földes-úri munkát resten, vagy éppen a Földes-Úr kárával tevő úgy nem nemes, mint nemes Jobbágy, ha a munkán, vagy külömben jelenlévők bizonyság-tételéből kijön, hogy ámbár azon nap ismételve megintetett, büntetés alá eső azon tette mellett makacsul megmaradt, ollyatén helytelen munkájának bé nem tudásán felül, a Földes-Úr, vagy az által, ki ennek tekintetével bir, kettőzött munka-tételre szorittassék, a VII-dik törvénycikkely 5-dik §-ban kifejezett olly móddal mindazonáltal; hogy a kettőztetett munkáknak egyikét a Jobbágyi tartozási járandóságba mindenkor beszámítani kelletik; továbbá, hogy a jelen pontban érdekelve lévő áthágások esetei a következő 2-ik pontban kiszabott büntetések alá soha, és semmi szín alatt ne vonattathassanak.
2-szor. Az urbéri rendeletet általhágó Jobbágy jelesen pedig, a ki Földes-Ura, vagy ennek embere parancsolatjainak magát vakmerően ellene szegezi, ha a vétség valósága a jelen voltak bizonyság-tételéből, vagy egyébképen is kijön, hasonlóúl a Földes-Úr, vagy az által, ki ennek tekintetével bir, reá azonban mindenkor két tanú jelenlétében kimondandó egy naptól három napig tartó árestommal megfenyíttethetik; sőt ez a vétség minéműségéhez képest az Úriszék által legfeljebb nyolcz napig kiterjesztethetik; - közönséges rendeletül az állapíttatván meg: hogy az árestom sem más pótlékkal nem sanyaríttathatik, sem bár melly esetben is testi, vagy más nemére a büntetésnek által nem változtathatik, - és hogy a feljebb előszámlált minden esetekben, a büntetés kiszenvedésére alkalmatos, de egyszersmind a vétkes Jobbágy egészségét semmi tekintetben nem veszedelmeztető fogsági helyről, valamint a magokat nem táplálható szegényebb Jobbágyoknak fogságok ideje alatt szükséges tápláltatásokról, a Földes-Úr gondoskodni köteleztetik.
Ha pedig a Jobbágy földes Urát, vagy ennek emberét éppen méltatlansággal, vagy személyes megbántással illeti, vagy külömben a vétség minéműsége súlyosabb fenyítéket kiván, Törvény-Széki megbirálás alá bocsáttassék. - A feljebb érdeklett vétségeket elkövető nemes Jobbágy végre, minden esetben a Megye Törvényszék által reá vétsége mivoltához mérsékelve szabandó büntetés alá vettessék.
3-szor. A Jobbágyok által a Földes-Uraknak, vagy ezek részéről a Jobbágyoknak tett károk tekinteteiben, e következők lesznek megtartandók:
a) A Jobbágyok által az erdőkben, vetésekben, szőllőkben, s egyéb földekben, és rétekben tett mindennemű károkat, valamint azokat is, mellyeket a Jobbágyok egymásnak tesznek, ha azok tetemes ravaszságon és hibán kivül tétettek, a Földes-Úr részrehajlás-nélküli, s a felek egyike úgy kivánván, a szomszéd Községekből megkeresendők, és a dologhoz értők által, a helybeli Előljárók befolyásával, fogja megbecsültetni, s a tett valósága megtudása után a kárt tévő Jobbágyot az előre bocsátott móddal meghatározott kár, ha ez 60 forinton túl nem terjedne, s a becset tevőknek járó napi díjok, és költségek megtérítésére földes-úri hatósággal, s végrehajtással is, ugyan azon helybeli Előljárók jelenlétében, szoríthatja, - ezen Itélet tételétől a Vármegye Törvény-Székére csak birtokon kivűl engedtetvén a feljebbvitel. Azon károknak helyreállítása pedig, melyek 60 forintokat meghaladnának, az Uriszék Itéletére tartozik, innen a Törvények értelméhez képest illetvén a feljebbvitel.
b) Azon károkra nézve is, mellyek tetemes hibából, vagy ravaszságból úgy szinte a kilenczed vagy az e helyett divatozó mennyiség csalárd eltitkolásából és az urbéri rendeletek bár melly általhágásával a Földes-Uraknak a Jobbágyok által okoztattak, a Földes-Úr mindenekben ugyan az a) pontban megszabott módot követendi, s ezen felül az Uriszék a ravaszság, vagy tetemesebb hiba valóságát elegendőkép megtudva, a kárt-tevő Jobbágyot egy naptól fogva nyolcz napokig terjedhető árestomi büntetéssel is elmaraszthatja.
c) Azon károkat, mellyeket a jobbágyok alattomos makkoltatással, vagy gubacs-szedéssel tesznek az Uraságnak, kijelelőleg meghatározni alig lehetvén, ezekre nézve egy naptól fogva nyolcz napokig terjeszthető árestomi büntetésen felül, mellyet a feljebbi b) pont alatt rendelt móddal az Uriszék fog a vétkesre szabni, annak lesz helye; hogy jelesen a makkolás végett alattomosan behajtott minden darab sertvésért mások által fizetett bér kétszeresen vétessék meg, az öszveszedett gubacs, és makk pedig foglaltassék el, sőt ha az abbéli kár máskép is bebizonyíttatnék, a kár megtérítésének is helye leend.
d) Viszont pedig, ha a Földes-Úr teszen kárt Jobbágyának, a Szolga-Biró, előre bocsátván a helybeli Előljárók jelenlétében teendő vizsgálatot, s a dolog munkába veendő barátságos elintézése meg nem történhetvén, a Földes-Urat a Jobbágyokra nézve megállapított móddal kivilágosítandó kárnak, ha ez 60 forinton túl nem terjed, pótlásába, úgy a becs költségeinek megtérítésébe sommás uton marassza el, s ebéli végzése foganatját, - egyedül a birtokon kivüli feljebbvitelt megengedvén, - fogja eszközleni. A feljebbi sommán túl pedig csak a Megye Törvényszéke, előlegesen, és sommáson biráskodjon; melly által egyszersmind a Földes-Úr azon esetben, ha a kár tetemes hiba, vagy ravaszság által jött volna közbe, kétszeres büntetésbe hasonló módon fog marasztalni.
e) A nemesi kiváltsággal biró Jobbágyok az általok akár Földes-Uraiknak, akár Jobbágytársaiknak tett bár minő károkra nézve minthogy illy sommás úton árestomi büntetés alá nem vettethetnek, általjában azon a biróság, intézkedés és büntetés alá fognak tartozni, mellyek felebb d) pont alatt a Jobbágyaiknak kárt tevő Földes-Urakra nézve vagynak megállapítva.
f) A cselédekre nézve közönségesen rendeltetik: hogy ezek azon károkat, mellyeket gazdájok tudtán kivűl gondatlanságokkal, vagy korhelységökkel önnön személyeikben követnek el, szolgálatjok szegődött béréből, vagy egyéb vagyonaikból megtéríteni tartozzanak; - ha pedig az illyetén kár tetemes hibáikból, ravaszságokból, vagy csalárdságokból követtetett el, ezen esetben a nemes cselédek ugyan a d) alatt megállapított móddal, s a Szolga-Biró által a kárnak kétszeres megtérítésében, - a nem-nemesek pedig az ollyatén kár egyszeres visszapótlásán felül, azon birói intézkedési móddal, melly a Jobbágyokra nézve b) alatt megszabatott, még egy naptól fogva nyolcz napokig terjeszthető árestomi büntetéssel lakoljanak; - azon károk azonban, mellyeket a cselédek gazdáik barmaik, és apró marháik által okoznak, fennmaradván a cseléden való viszont-követelés minden esetben maga a gazda által fognak megtéríttetni.
g) A mennyiben végre úgy a nemes, mint nem nemes akár cselédek, akár Jobbágyok, a feljebb kijelelt károk megtérítése reájok hárítandó kötelességének eleget nem tehetnének, az illyenek a Megye Törvényszéke által vétségökhez mérséklendő büntetés alá vettessenek.
4-szer. Valaminthogy pedig az előre bocsátott, s megátalkodott makacskodással, vagy rosszasággal összekötött kihágások, rendetlenkedések és kártételek esetei ismételt előfordulásakor, szabadságában áll a Földes-Úrnak, hogy a IV-dik törvénycikkely 12-dik §-ban megszabott módon, Jobbágyát telkéről elmozdíthassa: úgy a Jobbágyainak szántszándékkal, és ismét kárttevő, vagy Jobbágyát méltatlanúl, vagy a felebb megállapított intézkedési rendszer által megszabott mértéken túlhatólag büntető Földes-Úr is, a tiszti Ügyész felperessége alatt, kihágása minémüségéhez képest 50 ftoktól 200 ftokig biróiképen meghatározandó, s fele részben a megsértett, fele részben pedig a házi pénztárt illetendő büntetésben marasztassék el, - a kegyetlenkedés esetében pedig büntető per utján is a megsértettnek való elégtételre szoríttassék, és a vétekhez mérséklendő büntetés alá vettessék; a Jobbágyok vagy cselédek által elkövetett tetemesebb és magokban bünt foglaló kihágásoknak megfenyítése a büntető rendszerinti Itélőszékekre tartozván.
5-ször. Az előre bocsátottak eránti biráskodások mindennémü eseteiben pedig a rendelkező biró, ha a felek kivánják, az általa hozott itéletet ingyen kiadni tartozzék.
6. § A helybeli határoknak urbéri per utján eszközlendő rendbeszedése tekintetében megállapíttatik:
a) Ott lesz helye ezen rendbeszedésnek, hol azt a Földes-Úr, vagy a Jobbágyok nagyobb része fogja kivánni; azon határok mindazáltal mellyek a telkek öszvesítése úgy a telki állományok és legelőnek megkülönözése mellett már ezelőtt rendbeszedettek, vagy a jelen Törvény szabálya s elvei szerint ennek utánna rendbeszedetni fognak, azok új rendbeszedés alá nem eshetnek.
b) Azon határokra nézve, mellyek már egymás közti szerződés, vagy az eddig megállapítva volt szabály értelme szerint hozott, és felsőbb megvizsgáláson is keresztül vitt birói itélet következésében szedettek rendbe, az új rendbeszedésnek czélja egyedül az öszvesítés, vagy telekbeli tartozmányok, és legelőnek elkülönözése, s így a jobb s értelmesebb gazdálkodás behozatala lehet; ezen új rendbeszedés által azonban a Jobbágyok azon urbéri illetősége, mellyet már egyezés, vagy birói itélet mellett birnak, soha meg nem fogyasztathatik, sem urbéri tartozásaikat változtatást nem szenvedhetnek, s még annál kevesebbé szaporíttathatnak. Mihez képest az is magában értetődik, hogy a fennemlített esetben az előbbeni rendbeszedés alapja, és feltételei egész kiterjedésökben megtartandók lévén, a Jobbágyok telki-állományait mennyiségökre és minénüségökre nézve tökélletes annyit érőben kell kihasítani, és kiadni.
c) A még rendbe nem szedett helyeken, hol egyezésből származott bánásmód divatoz, a rendbeszedés, ha ezt szinte a Földes-Úr, vagy a Jobbágyok nagyobb része kivánná, csak az egyezés által megállapított elvekhez, s feltételekhez alkalmaztatva, s mindenkor a földek öszvesítésére, és elkülönözésére való figyelemmel fog megtörténhetni.
d) Melly köz-birtokosságokban nincs még behozva a törvényes arány, ott, ha valamely közbirtokos, vagy a Jobbágyok nagyobb része az urbéri rendbeszedést kivánná, ez a meghatározott elvek szerint a törvényes arány behozatalával eszközlendő, s azzal együtt végrehajtandó lészen.
e) Az urbéri rendbeszedés minden előszámlált eseteiben egyszersmind, a mennyire eszközölhető, az öszvesítést megrendelni, és végrehajtani kelletik.
A mi pedig magát a rendbeszedési pert, s ennek elkészítése és folytatása módját illeti:
f) A per kezdetén az Úriszék mindenek előtt megvizsgálja, és a beperlett okok útmutatása szerint hozandó birói itélet által határozza meg, nincs-e olly törvényes vagy szerződési akadály, melly az előre bocsátottak értelmében kivánt rendbeszedésnek ellent állana? Itéletét azonban minden esetben a Törvényszék vizsgálata alá terjeszti; a meg nem nyugvó félnek a birtokon belőli felebbvitel megengedtetvén. - Ezen előleges kérdésnek birói eldöntése után,
g) Minthogy a rendbeszedési pernek tulajdona, s természete azt hozza magával; az Úrbér behozatala idejebeli állapot az akkoron készült urbéri lajstromokból, és végrehajtási jelentésekből, s egyéb segéd-adatokból a törvényes bizonyság, tiszti Ügyész, és munkálódó földmérő által nyomoztassék ki, valamint a jobbágyi tartozmányok jelen állapotja is mérettessék fel, és ezen felmérés hitelesíttessék meg, - ezekután pedig a dűlők osztályozata megtétetvén, a rendbeszedési terv, a telki-állományok új rajzolatát egyetemben kimutató földabrosszal együtt olly móddal készíttessék el, hogy a haszonvehetetlen, s a rendes mezei munkára nem alkalmas földek, a közben fekvő útak, valamint az ollyan tájak is, mellyek határjárás, avagy valamelly viszontagság által elszakasztattak, a földmérői számvetésből kihagyattatván, az illetőségek a mennyire lehet egy tagban jeleltessenek ki, vagy a környűlállásokhoz képest (figyelmezvén lehetőségig a szomszédságokra, és vetői nyomásokra - calcatura -) osztassanak fel, végre a fennmaradó földeknek, irtásoknak, és javításoknak állapotja, mennyisége, és ezeknek illendő ára voltakép világosittassék ki; - a dűlők minémüsége, s mennyiségének osztályozata eránt pótolólag különösen rendeltetvén: hogy ezen osztályzat a felek, s az egybehívandó szomszédok jelenlétében, úgy nem külömben alkalmatos, részre nem hajló, az Uraság és Jobbágyok által szabadon, s egyenlő számmal választandó személyek hozzájárultával történjék meg. Miután minden perbeli segéd eszközök készen lesznek, az Uriszék a Megyéhez folyamodand, melly küldöttséget rendel ki, e pedig részre nem hajló földmérő közbenjöttével a munkálandó földmérő által készített földabrosz, s a dűlők osztályozata és a föld-könyv meghitelesítése előrebocsátásával, a felek között fennforgó kérdéseket azon felek szabad, és önkénti összeegyezésökkel kiegyenlíteni igyekezzék, melly - barátságos egyezés akár eszközöltetik, akár nem, a küldöttség pontos egybehasonlító irományt készít, és azt a többi segéd eszközökkel, nem külömben a földkönyvvel, és minden telki állományoknak számszerinti rajzolatát kimutató földabrosszal egyetemben, mind azon környüállásoknak, mellyek ezeken kivűl a hely színén kifejlődtek, különös előszámlálása mellett, a dolgot addig mindég maga épségében hagyván, az Uriszék eleibe terjesztendi.
h) A birói ítélet által valóságosoknak, és hasznot hajtóknak esmért épületek s javítások árát az fogja fizetni, kinek egyenes s hasznos birtokába kerülnek azok, s ha ez eránt a felek meg nem egyezhetnének, a fizetendő mennyiség illendő becsü által törvényesen számíttassék ki, és az Uriszék által határoztassék meg; az olly épületek és javítások árát azonban, mellyek az előbbeni birtokosnak hasznot hajtottak ugyan, de az új birtokosokra nézve haszonvehetetleneknek tekintetnének, nem az, hanem a rendbeszedést kivánó fél tartozzék az előbbi birtokosnak megtéríteni; - az Uriszék által hozandó végső itéletet minden esetben bővebb megvizsgálás végett, lépcsőnkénti felebbvitel útján, birtokon belől, a Királyi Helytartó-Tanácsnak felterjeszteni keletvén.
7. § Illy új rendbeszedés alkalmával kijelelendő telkek mennyiségét azon állomány földmérői kimérése fogja meghatározni, melly az Urbér behozatala idejében telki illetőségkép a Jobbágyok által használtatott; minél fogva, ha az új rendbeszedés alkalmával azon eredeti urbéri lajstromokra nézve, mellyek akkor a Jobbágyok bemondása szerint készíttettek, ezen bemondás hibája folytában fogyatkozás tapasztaltatnék; az urbéri lajstromok a telkek számának leszállításával fognak megigazíttatni, - hogy ha pedig az Urbér behozatala idejében kimért telkek illetőségén felűl valamelly földek maradnának fel, ezekből az 1723:18. törvénycikkely rendelete szerint új urbéri telkek alkottassanak, s ezekhez, ha az eddig birt köz-legelőből ki nem telik, szinte a felmaradott földekből kihasítandó legelő is adattassék. Ha mindazonáltal az elsőbb esetben a Jobbágyok azt bizonyíthatnák, hogy azon fogyatkozás onnét eredett, mivel az Uraság az Urbér behozatala óta, az általok telki illetőségöken felűl használt földeket elvette, akkor ezen fogyatkozás kipótolására köteleztetik az Uraság, - valamint viszont azon fennmaradott földek, melyekre nézve bebizonyíttatnék, hogy azok a közös legelőből, vagy az Uraság egyébb földeiből elszántással, vagy más móddal a Jobbágyok által elfoglaltattak, s az urbéri tartozmányok azokkal szaporíttattak, ezek a Földes-Ur szabad rendelkezése alá esnek vissza, amazok pedig a közös legelőhöz visszacsatolandók lesznek; azon tartozmányok pedig, melyek a IV-dik törvénycikkely 14-ik § értelmében haszonvehetetlenekké lettek, jegyzésbe tétessenek.
8. § A dolog folytában az illető Földmérő által elkészített minden munka, biróikép kiküldöttek által, részre nem hajló Földmérő közbenjöttével, hitelesíttessék meg, a felmérés költségeit pedig a Földes-Úr viselni köteleztetvén, csupán azon esetben, mellyben a Jobbágyok kivánják a rendbeszedést, fogja a kézi és szekeres munkák kiszolgáltatásának terhe ezeket illetni, - s mivel a határok megcsonkitásából a Jobbágyokra nézve is kár szokott háramlani, erre nézve a munkák, s költségek hozzájárulta tekintetében rendeltetik: hogy ha a Földes-Úr a helység határai eránt megtámadtatik, akkor a Jobbágyok a kézi, és a szekeres munkához ingyen járulni kötelesek; ellenben ha az Uraság részéről mozdíttatik elő a kereset, ezen kötelesség a Jobbágyokat nem illeti.
9. § A hol pedig a Jobbágyi állományban, vagy legelőben tapasztalt részbeli fogyatkozás az egész határ rendbeszedését szükségessé nem teszi, ottan fogyatkozást részben szenvedő minden Jobbágy csak az urbéri lajstrom megigazítását kivánhatja.
10. § Az urbéri rendbeszedés megigazítása, annak folyamatja alatt történt számolás, vagy kimérésbeli hibák helyrehozása, vagy időjártával történt fogyatkozások miatt, szinte urbéri megszabott úton több ízben is eszközöltethető, s azt egyes Jobbágyok alapos panaszára is végre kell hajtani, melly megigazításbeli perben mind azok megtartassanak, és teljesíttessenek, mellyek a rendbeszedési perre nézve rendeltettek és megállapíttattak.
