Minden nemesek, kik a fentebbi IV-dik törvénycikkely 6-dik §-a erejével Jobbágyföldek használatát szereznek, úgy szinte azok is, kik már jelenleg jobbágyi földet használnak, a földes-úri terheken kivűl következő közterheket tartoznak viselni:
1. § Mind azon fekvő vagyonoknak, mellyek olly természetűek, hogy urbéri Törvény szerint, a földes Úr szabad rendelkezései alá többé nem eshetnek, és a nemesek által, akár jelenleg használtatnak, akár ezután fognak szereztetni, - ha bár kiváltságos, vagy szerződési helyeken volnának is - használatától a nemesek is adózni tartoznak.
2. § Az illy nemesek a belső-telki földek használatától - épületeiket ide nem értvén - adót fizetni köteleztetnek.
3. § Az urbéri legelő használata után járó adót fizetni fogják; - valamint
4. § A tűzi, épületi, kereskedési faizásnak, és nádlásnak urbéri haszonvételeitől adózni fognak.
5. § A feljebb előszámláltaktól pedig mind a hadi, mind a házi pénztárak terheit viselendik, - a hadfogadás elősegítésére rendelt általjános somma oda nem értetvén.
6. § Hogy az adózó népnek a katonatartás eddigi módjából következett terheltetése minél előbb megszüntessen; országos Küldöttség neveztetik ki, melly mind a szállást-tartó, mind az általmenő katonaság élelmezésének és bészállításának legjobb s legigazságosabb módja, úgy szinte minden egyéb tárgyak eránt, mellyek e kettővel elválaszthatatlan kapcsolatban vannak, a szükséges adatokat szerezze össze, s azon katonai tagokkal is, kiket ezen országos Küldöttséghez Ő Felsége, egyedűl a netalán szükséges felvilágosítások adása végett fog kinevezni, értekezzen, és mind ezen tárgyakat egész kiterjedésökben vizsgálóra vévén, kimerítő véleményt készítsen, s azt a jövő Ország Gyülésének - mellyen a tárgyak múlhatatlanúl felveendők lesznek - mutassa be. Melly országos Küldöttséghez következő tagok neveztetnek:
A Fő-Rendi Tábla részéről:
Nádasdi Gróf Nádasdy Ferencz, Fogaras föld örököse, Váczi Püspök, Komárom Vármegye örökös Fő-Ispánya, és Cs. Kir. valós. belső titkos Tanácsos.
Cziráki és Dienesfalvi Gróf Cziráki Antal, Ország Birája, Sz. István Apost. Kir. Rend. nagy keresztes Vitéze, arany-sarkantyús Vitéz, Cs. Kir. arany-kulcsos, valós, belső titkos, valamint a magyar Királyi Helytartó-Tanácsnál Tanácsos, Fejérvármegye Főispánya, a Hétszemélyes Fő-Törvényszék közbirája, s a magyar Kir. Egyetem Előlülője.
Buzini Gróf Keglevich Gábor, a magyar Sz. Korona Őrje, Csász. Kir. Aranykulcsos, valós. belső titkos, valamint a magyar Kir. Helytartó-Tanácsnál Tanácsos, a magyar Kir. Udvari Kamara Al-Előlülője, és Nógrád Vármegye Fő-Ispánya.
Kapos-Mérei Mérey Sándor, Cs. Kir. Aranykulcsos, valós. belső titkos, és a magyar Kir. Helytartó-Tanácsnál Tanácsos, a tartománybeli Biztosság Fő-Igazgatója, és Somogy Vármegye Fő-Ispánya.
Zsadányi és Török-Szent-Miklósi Almásy Jósef, Sz. István Apost. Kir. rendje kis Keresztese, Cs. kir. valós. belső titkos Tanácsos, a Hétszemélyes Fő-Törvényszék Táblabirája, és Gömör Vármegye Fő-Ispánya.
Peréni Báró Perényi Zsigmond, Cs. Kir. Tanácsos, a Hétszemélyes Fő-Törvényszék Táblabirája, és Ugocsa Vármegye Fő-Ispánya.
Gróf Sztáray Albert, Cs. Kir. Aranykulcsos.
Báró Prónay Albert.
A Karok és Rendek Táblája részéről:
A Királyi Táblától.
Nagy-Palugyai Platthy Mihály, Nádor-Ispányi hivatal Itélő Mestere.
Pacséri Császár Sándor, Kir. Tábla Birája.
A Fő-Tisztelendő Egyházi Rendből.
Ruszek János, Veszprém Megyei Kanonok, és Káptalan Követe.
A Vármegyék részéről:
A Dunán-inneni kerületből:
Szentiványi Szentiványi Anselm, Nógrád Vármegye Táblabirája és Követe.
Neczpáli Justh Ferencz, Thurócz Vármegye Táblabirája és Követe.
Madocsányi és Kelemenfalvi Madocsányi Pál, Liptó Vármegye Al-Jegyzője és Követe.
Ocskai Ocskay Ignác, Nyitra Vármegye Első Al-Ispánya és Követe.
A Dunántúli Kerületből:
Noszlopi Noszlopy Ignácz, Veszprém Vármegye Fő-Szolgabirája és Követe.
Siklósi Szabó Péter, Győr Vármegye Al-Ispánya és Követe.
Torkos Mihály, Moson Vármegye Első Al-Ispánya és Követe.
Lukafalvi Zarka Nep. János, Vass Vármegye Táblabirája és Követe.
A Tiszán-inneni Kerületből:
Felső-Pulyai Bükk Zsigmond, Borsod Vármegye Al-Ispánya és Követe.
Zsadányi és Török-Szent-Miklósi Almásy Károly, Heves Vármegye Fő-Jegyzője és Követe.
Mérki Piller László, Sáros Vármegye Táblabirája és Követe.
Kis-Csoltói Ragályi Tamás, Torna Vármegye Táblabirája és Követe.
A Tiszán-túli Kerületből:
Váradi Török Gábor, Arad Vármegye Fő-Szolgabirája és Követe.
Zsenai Markovich Jósef, Krassó Vármegye Al-Ispánya és Követe.
Gyertyánffy Dávid, Torontál Vármegye Al-Ispánya és Követe.
Báró Perényi Gábor, Ugocsa Vármegye Táblabirája és Követe.
A szabad Kerületek részéről:
Mihálkovits Jósef, Jász-Kún kerületi Fő-Jegyző és Követ.
A jelen nem levők részéről:
Ghyczy Mihály.
A szab. kir. Városok részéről:
Sáy István, Székes-Fejérvár -
Dienes István, Eperjes -
Körber János, Uj-Vidék -
Gerencsér János, Szeged Városok Követei.
7. § Addig pedig, míg az Országos Küldöttség munkája következésében a tárgyak felett a legközelebbi Ország Gyülése - Ő Felsége kegyelmes megegyezésével - rendelkezni fog, azon Nemesek, kik már most jobbágy-földek használatában vannak, a katonaság élelmezése eránt azon gyakorlatban fognak megmaradni, mellyben eddig voltak; a mi pedig azon Nemeseket illeti, kik jobbágy-földek használatát a jelen Törvény kihirdetése után fognak vásárlani, ezek között és a nem-nemes jobbágyok között a katonaság élelmezésére nézve semmi külömbség nem leend, mindazáltal világosan megjegyeztetvén: hogy katonai szállások adásával sem a jobbágy-földek használatát ezután vásárló, sem pedig azoknak használatában már benn lévő Nemesek továbbá is egyáltaljában nem tartoznak.
8. § Az előszámláltakon kivűl, a jobbágy-földeket használó nemesek minden egyéb, az adózó népet illető, köz-terhektől, és adózásoktól általjánosan menttek.
9. § Minden urbéri telkeket, mellyek az úrbér behozatala idejekor, mint megszállottak, összeirattak, vagy időjártával alkottattak, később azonban bár melly módon (a hármas könyv I-ső része 40-dik czime esetét ide nem értvén, és sértetlenül maradván a fentebbi X-dik törvénycikkely 6-dik §-a értelmében történt úrbéri szerződések, és rendbeszedések) elhagyottakká váltak, ha csak általjában nem haszonvehetetlenek, a Vármegyék, mindjárt a jelen Törvény kihirdetése után rendelendő Küldöttségek által jegyzésbe vétetvén, azoknak megszállítását, a fenntebbi IV-ik törvénycikkely 14-dik §-a szerint, minden módon eszközöljék, - megjegyezvén azt, hogy a földes urak azoktól, kik azon telkeket, az úrbéri szokott adózások és köz-terhek viselése mellett, mivelni kivánják, a telki haszonvételek általengedéseért semmi árt ne követelhessenek. Az alatt pedig, míg azon telkeknek megszállítása, - mellyet, ha a földes úr bár melly módon gátolna, annyiszor a mennyiszer 200 ftokból álló büntetésre intézendő köz-tiszti ügyészi perbe idéztessék, - szinte a 4-dik törvénycikkely 14-dik §-a szerint, eszközöltetni fog, a telkek haszonvételéhez kötött közterheket, bár ki legyen is az, ki azokat egészen, vagy részben használja, a feljebbi határozatok értelmében, múlhatatlanúl viselni tartozik.
10. § Mindazon rendeletek, mellyek a feljebbi 9-ik §-ban az elhagyott jobbágyi telkekre, és megszállításokra nézve megállapítva vannak, a pusztákra is egyaránt, olly nyilvános magyarázattal terjesztetnek ki: hogy mindazon Jobbágytelkeket, melyek az Urbér behozatala idejekor mint népesek irattak össze, bár melly módon mindazáltal az adózás alól elvonattatván, földes-úri magános használat alá keríttettek, a fenntebbi 9-dik §-si szabályok, és feltételek szoros megtartásával, megszállítani, és a köz-adó tárgyaihoz visszacsatolni kelletik.
11. § Hogyha pedig valamelly Földes-Úr a Megyei Küldöttségnek jelentésére Köz-Gyűlésen hozott végzésben meg nem nyugodván, a Törvény rendes útján leendő kihallgattatását kivánja, ebeli kivánsága, egyedül azon esetre, midőn az elpusztult telkek állományaikkal együtt, az illető úrbéri lajstromokból nyilván nem jeleltethetnek ki, olly móddal engedtetik meg, hogy ellene a tiszti köz-ügyész felperessége alatt, a Megyei Törvényszék előtt per indíttatván, ha a Közgyülés végzésével a hozandó birói itélet is megegyez, illy esetben az illető földes úr a perbe foglalt javakra idő közben háramlott, s a per kezdete napjától számitandó adó, és egyéb meghatározott köz-terheknek kész pénzben kivetendő mennyiségét, - a mennyiben azon javakat használta, - megtéríteni tartozik; elmarasztalása utáni elégtételre való szoríttatása többé nem formás perrel, hanem az alábbi 13-dik §-ban megszabott móddal fogván eszközöltetni.
12. § Valamint a feljebbi 11-dik §-ban említett perek, úgy az elhagyott jobbágytelkek megszállítását bár melly módon, a birói legfelsőbb itélet után is, gátoló Földes-Urak ellen, 200 ft. büntetésre intézendő tiszti köz-ügyészi perek is, birtokon belül fognak a Megyei Törvényszékről az Ország Fő-Törvényszékeire feljebb vitetni.
13. § Hogy pedig az elhagyott Jobbágy-telkek megszállítása annál gyorsabban és sikeresebben eszközöltesssék, úgy a Helységek-, mint a pusztákbeli elhagyott jobbágy-telkeket megszálló akár honi, akár külföldi személyek részére, ezen személyek és az említett telkek közötti minden külömbség nélkül, az 1723-ki 103-ik törvénycikkely értelmében az illető Törvényhatóságok elitélése szerint a helybeli körülményekhez mérséklendő, hat esztendőknél mindazonáltal soha és semmi esetben hosszabb időre nem terjeszthető köz-adózástóli felmentés engedtetik; megjegyeztetvén: hogy mind addig, míg a pusztákbeli elhagyott telkek is megszállíttatnak, a haszonvételökhöz kötött köz-terheket, bár ki légyen is az, ki azokat használja, a 11-dik § értelmében mulhatatlanul viselni tartozik.
14. § Az adónak a Jobbágy-földeket használó nemesektől, vagy az elhagyott bár melly jobbágytelkeket, a felső bíróságok elitélése után is, a megszállításig használó földes Uraktól leendő beszedése módja elhatározása a Megyék törvényes hatóságára tartozván, - mi illeti az olly nemesek, vagy földes Urak adóbeli származható tartozásaikat, e részben meghatároztatik: hogy a tartozásban lévő olly nemesek, vagy földes Urak, a tiszti köz-ügyész felperessége alatt - bár mennyit tegyen is adóbeli tartozásaik sommája - a megjelenése törvényes határidő rendeltetéssel, Szolgabíró és Esküdt eleibe idéztetvén, és sommásan kihallgattatván, minden formás szertartásoknak (egyedül a Megyei Törvényszékre, és nem tovább, birtokon kivüli feljebbvitel hagyattatván fenn), s minden bár melly egyéb törvényes orvoslásoknak, és jelesen a törvény-szüneti időnek is kizárásával, adóbeli tartozásaik rajtok, a költségekkel együtt, valóságos végrehajtással is vétessenek meg.
